Koncessziós jog olajra és szennyezésre

Az esőerdők helyén szóját termelnek, amelyet a környékről kibányászott, majd feldolgozott olajjal hajtott tankerek szállítanak el a világ többi részébe. Az ültetvényesek a temérdek pénzből a szintén tetemes természetrongálás árán kinyert aranyat veszik - valahogy így néz ki Dél-Amerika egy szelete Lóránt Attila szerint.

"Ecuadorban és Peruban az egyik legnagyobb veszélyt a természeti népekre és a környezetre az olajkitermelés jelenti. Ecuadorban például több mint tíz olajtársaság kapott konceszsziós jogot a kőolaj-kitermelésre" - nyilatkozta lapunknak az elmúlt három évben közel hét hónapot a térségben eltöltő Lóránt Attila. A huaorani törzs területén utakat és fúrótornyokat kezdtek el építeni. Az 1200 fős közösség szinte mindegyik tagja elutazott a fővárosba, Quitóba, ahol heteken át tüntettek, egészen addig, míg a melléjük állt nemzetközi közvélemény nyomására az útépítést abbahagyták. Az olajkitermelést azonban nem állították le.

Peruban, a Manu Nemzeti Park területének egy része a világ bioszféra-örökségéhez tartozó terület, ide elvileg még a turisták sem tehetik be a lábukat, az olajtársaságok hatékony lobbizásának következtében azonban két olajvezetéket is keresztül vezettek a területen. Az elmúlt két évben a környéken további kilenc területre adtak ki koncessziós jogot. A nemzeti park olajtársaságok telepeivel van körülvéve.

Dél-Amerika legnagyobb államában, Brazíliában az Amazonastól délre az egyik legnagyobb környezeti problémát a szójatermelés jelenti. A brazil gazdaság egyik legfőbb bevételi forrása éppen a szójából származik. "Órákon át autóztam olyan szójaültetvények mellett, amelyek helyén néhány éve még esőerdők nőttek. Ma errefelé egyetlen fa sincs" - állítja Lóránt Attila. Brazília északi, illetve Venezuela déli részén az illegális arany- és gyémántbányászat a másik fontos környezetszennyezési veszély. (Nagyjából ugyanazt a technológiát használják, mint Romániában, csak kevésbé ellenőrzött formában.) Az ehhez használt vegyszerek több helyen is elszennyezték az ivóvizet.

A magyar utazó meggyőződése, hogy a jelenlegi környezeti állapot megőrzésének nincs esélye, a pusztítás megállíthatatlan, csupán annak mértéke a kérdéses! Annak ellenére így van ez, hogy Brazíliában törvény védi az őslakosok és a környezet érdekeit, csak éppen az előírásokat senki sem tartja be. Jól példázza az ottani viszonyokat, hogy a világ egyik legnagyobb szójaültetvényesének fia Mato Grosso állam kormányzója... Szintén a helyi állapotokat mutatja, hogy az Amazonas folyón amerikai cégek által épített és illegálisan üzemeltetett szójakikötők megszüntetésére évek óta van szövetségi állami határozat, de a cégek nyugodtan működnek, mivel a helyi hatóságok szemet hunynak ténykedésük felett.

Ilyen helyzetben tényleg nincs esélye a környezetügynek.

A fotográfus-író az elmúlt három évben több dél-amerikai expedíció részese volt. Élményeirõl az Indiánok az Amazonas mentén és az Andokban címmel jelent meg könyve. Ez az elsõ olyan National Geographic- könyv, amelyet magyar szerzõ írt és fotózott. A
A fotográfus-író az elmúlt három évben több dél-amerikai expedíció részese volt. Élményeirõl az Indiánok az Amazonas mentén és az Andokban címmel jelent meg könyve. Ez az elsõ olyan National Geographic- könyv, amelyet magyar szerzõ írt és fotózott. A
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.