Leánya miatt lakol a Magyar Telekom
Újabb, meglehetősen kemény lépésre szánta el magát a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Magyar Telekommal szemben. A PSZÁF a hét elején várható határozatában megpróbálja rávenni a céget, hívjon össze közgyűlést, fogadja el a mérlegét, és több hónap elteltével végre zárja le a belső vizsgálatait és vitáit arról, mi is történt montenegrói leányvállalatánál tavaly.
Eddig a PSZÁF kétszer szólította fel a távközlési vállalkozást ugyanerre: április elején, amikor a társaság nem küldte el az éves jelentését határidőre, aztán május elején, amikor nem tartotta meg közgyűlését. Noha a Magyar Telekom előre, közleményekben tudatta, hogy így fog tenni, tájékoztatott mindenkit arról, hogy a halasztás oka két, leánycégénél, a Telekom Montenegrónál kötött szerződés vizsgálata, a PSZÁF egyre keményebbé vált. Míg először még büntetést sem szabott ki a története során mindig jól viselkedő cégre, másodszor már hatmilliós bírsággal sújtotta. A harmadik - most várható - határozat az ígéret szerint ennél keményebb lesz, ám a határozat tartamáról nem árulnak el semmit. Binder István, a szervezet szóvivője lapunknak csupán annyit mondott: a korábban megkezdett felügyeleti vizsgálat eredményeként a következő napokban várható újabb intézkedés, amelynek célja a befektetők megfelelő tájékoztatásának biztosítása. Az eszköztár mindenesetre meglehetősen széles: a felügyeleti biztos kirendelésétől, a közgyűlés megtartásának "elrendeléséig" (szigorú határidők előírásáig) mindenről szó lehet, de egy jókora büntetésről szinte biztosan. A magyar felügyeleti szakembereknek az is adhat némi inspirációt, hogy az ügy iránt immár amerikai kollégáik is érdeklődnek. Az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletének (SEC) a megjelenése várható is volt, mivel a Magyar Telekom - mérleg és közgyűlés hiányában - az amerikai határidőket se tudta tartani (ottani szabály szerint az amerikai tőzsdén jegyzett cégként június 30-ig kellett volna elküldeni a 2005. évről szóló beszámolót). Bár a SEC - miként a magyarok is - kapott tájékoztatást az okokról, láthatóan érdeklődik az ügy iránt: ez pedig tovább bonyolítja a helyzetet. Az amerikai felügyeleti vizsgálat ugyanis további hónapokkal tolhatja ki a lezárást, pedig a legnagyobb gondot éppen az jelenti, hogy az újabb és újabb vizsgálatok miatt ez eddig nem történt meg.
Az egész ügy ugyanis attól lett ügy, hogy a Magyar Telekom nem tud eleget tenni a törvényi határidőknek, nincs mérlege, nem tartott közgyűlést, nem tudott megfelelő beszámolókat küldeni az amerikai tőzsdének. Az ok - a két montenegrói szerződés - látszólag jelentéktelen, porszemnyi a Magyar Telekom-csoport árbevételéhez képest. A bolhából az csinált elefántot, hogy emiatt az egész Magyar Telekom példátlan és kellemetlen helyzetbe került. A magyar cég leányvállalata, a Telekom Montenegró tavaly egy jogi és egy további befektetési lehetőségeket kereső piackutatási szerződést kötött, összesen mintegy 700 millió forint (3,5 millió dollár) értékben, a pénz azonban off- shore cégeknél landolt (a piackutatási szerződést eleve egy offshore céggel kötötték). A Magyar Telekom könyvvizsgálója, a PricewaterhouseCoopers úgy vélte: a szerződéses összegek nincsenek arányban az elvégzett munkával, és kifogásolta a kifizetések módját is. A hivatalos közlemények szerint felmerült a gyanú, hogy a szerződések ellentétesek a társaság szabályzatával és a hatályos jogszabályokkal. Emiatt a könyvvizsgáló nem írta alá a montenegrói cég mérlegét, valamint a magyar beszámolót sem - és ezzel elindította a hazai társaságot érintő határidő-mulasztási lavinát (no meg a montenegrói igazgatóság teljes cseréjét).
Az összeg nem mondható nagynak: a 700 millió forint a picinynek mondott montenegrói leánycég árbevételének is alig a 3,5 százaléka, a magyar társaságnál pedig meg se látszik. A Magyar Telekom árbevétele tavaly 620 milliárd forint volt (vagyis majdnem ezerszerese a kérdéses tételnek), és nyeresége is 80,1 milliárd forint (az ügy értékének több mint százszorosa). A magyar mérleg aláírását emiatt megtagadni sokak szerint túlzás - még akkor is, ha mostanában a könyvvizsgálóknak bizonyítaniuk kell, mennyire keményen lépnek fel (a befektetők tájékoztatása érdekében) a cégek stiklijei ellen. Ám - teszik hozzá a szakértők - a könyvvizsgálónak lehetősége lenne záradékkal ellátni a mérleget, vagyis felhívni a figyelmet a problémára, de nem megakadályozni a társaságot a jelentési és közgyűlés-megtartási kötelezettségek teljesítésében.
Igaz, mindehhez az is hozzátartozik, hogy az aláírás megtagadása után elindított belső vizsgálat is érthetetlenül hoszszúra nyúlik. Az ezzel megbízott független jogi iroda, a White & Case hónapok óta vizsgálódik, ami azért furcsa, mert az ügy eléggé egyszerű. Két szerződést megvizsgálni - még a kiszámlázott munkaórákkal kereső ügyvédi irodának is - nem kerülhet többe két hétnél. Akkor sem, ha minden érintett felet meghallgatnak, és az összes iratot átnézik. Ehhez képest a White & Case február óta nem jutott eredményre - úgy tudni, az ügy megítélésében az iroda maga sem egységes, és ez is késlelteti az állásfoglalást.
A váratlan reflektorfényt kapott ügyben most már sokan találgatják, mit takar a két szerződés - mindenesetre az offshore cégek megjelenése, a "nem arányos teljesítés" és a törvénytelenség gyanúja érdekes spekulációkra ad alapot arról, miért fizetett ezen az úton a Magyar Telekom meglehetősen szép summát, és valójában kinek, mi alapján. A cégnél viszont állítják: nem lobbipénzek kifizetéséről volt szó, az ügynek nincs köze lobbitevékenységhez, és főként nem magyar ügyekhez, a szerződések és a kifizetések valós munkát takarnak. Sőt a védekezés szerint a piackutatás és a jogi munka olyan eredményt hozott, amely meglátszik a montenegrói cég árbevételének növekedésén - vagyis az ügyletből a társaságnak nyeresége származott.
Miután magáról az ügyről még mindig nem lehet sokat tudni, egyre többen kérdezgetik, mi tart a vizsgálaton ennyi ideig - akár lobbihoz kötött feketekifizetésről, akár a megbízott által kezdeményezett adókikerülésről legyen szó. A feltevések szerint ugyanis az ügy elhúzása lehet az érdek, hiszen ebből van az igazi botrány. És innen kezdve jönnek a feltevések Straub Elek elnök-vezérigazgató leváltását célzó (belső és külső) kezdeményezésekről, valamint arról, hogyan akar példát statuálni az amerikai ügyvédi iroda és könyvvizsgáló a "kicsi magyar céggel", vagy miként próbálják meg a magyar vállalat nehézségein keresztül nehezebb helyzetbe hozni a Deutsche Telekomot az Egyesült Államokban.
Az mindenesetre biztos, hogy az ügy hosszabb ideig tartott, mint bárki számított rá - és ez az oka annak is, hogy a gazdasági tárca végül mégis a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat felügyelő szakállamtitkár nélkül marad. Balogh Andrást, a Magyar Telekom stratégiai igazgatóját a kormányváltás után találta meg erre a posztra a GKM által felkért fejvadászcég, és ő - a folyamatban lévő telekomos vizsgálat lezárása utáni időpontra - el is vállalta ezt a feladatot. Addig a Magyar Telekom állományában kívánt maradni, hiszen a vizsgálat az általa felügyelt területet érintette. Ám az amerikai tőzsdefelügyelet bejelentkezése után, a napokban viszszaadta a megbízatást. Balogh lapunknak azt mondta: biztos volt benne, hogy a vizsgálat záros időn belül befejeződik, ám nem így történt, tisztázni szeretné magát, és ezért marad továbbra is a Magyar Telekomnál. Az ügyről azonban nem kívánt beszélni.
A gazdasági tárcánál egyelőre nem tudják, kell-e a be sem iktatott szakállamtitkár helyére mást keresni, vagy megoldhatják Balogh András pótlását helyettesítésekkel. Azt ma ugyanis senki se látja: meddig húzódhatnak a vizsgálatok, és mi lehet az egész ügy vége.
