Hiller nagy dobásai
A miniszter szerdai sajtóbeszélgetésén szólt többek között a kulturális stratégiáról, amelyet még korábbi kulturális tárcavezetése idején maga kezdeményezett, majd utóda, Bozóki András három hónapja egy újabb dokumentummal állt elő. Hiller most úgy látja, nem időszerű a hosszabb távú stratégia, belátható időre, öt évre érdemes tervezni. Szerinte legfeljebb három nagyobb szabású ügyet menedzselhet egy miniszter egyetlen ciklus alatt, ha szerencsés. Ha kevésbé az, akkor kettőt. Aki csak egyet vagy annyit sem, az nem dolgozik jól. Rögtön mondott is három ügyet, amelyet a közeljövő fontos feladatának tart.
Az egyik, kétségkívül alapvető kérdés a kultúra finanszírozása. Hiller szerint hazai viszonyokra kell adaptálni a brit Art & Business rendszert. A szigetországban nem ismerik ugyanis a mi fogalmaink szerinti kulturális költségvetést, az állam részt vesz a finanszírozási pénzek összegyűjtésében (a magánszférából és más forrásokból), majd az így kialakuló összeget egészíti ki. A miniszter ehhez hasonlóan összekapcsolná a művészetek állami és magánmecenálását, mert úgy véli, százmilliós, sőt, milliárdos többletforrást lehetne így szerezni. Ezt azonban csak a kortárs művészetek egyes területein tartja elképzelhetőnek, és ott is csak akkor, ha föloldják a jelenlegi jogszabályi korlátokat. (Például egy minisztérium jelenleg csak költségvetéstől kaphat pénzt, magánforrásból nem.)
A miniszter úgy látja továbbá, az összevont oktatási és kulturális tárca költségvetése az elkövetkező években 600 milliárd forint körül lehet, ebből a kultúrára 100 milliárd juthat, de az utóbbi javára átcsoportosítás is elképzelhető. Azokon a területeken, például a helyi művelődési terek létrehozásában, ahová magánforrást nem lehet mozgósítani, vidékfejlesztési uniós forrásokkal lehet kiegészíteni az állami támogatásokat. A tárca vezetője nagy csatára számít amiatt, hogy össze akarja vonni a helyi teleházakat, az e-Magyarország-pontokat és a művelődési házakat, de el van szánva, hogy ezt a tervét végigviszi.
Azonnal hozzákezd a külföldi magyar intézetek igazgatóságának átszervezéséhez: a jelenlegi 42-vel szemben mindössze 10-en maradnak (akik az ugyancsak helyükön maradó 82 külföldön dolgozót irányítják), de ők is átkerülnek a Balassi Intézethez. A jövő évi németországi magyar évad programját még átgondolandónak tartja, és előkészíti egy New York-i magyar év megrendezését, amelyről szeptember végéig hoz döntést.
A miniszter harmadik kiemelt programpontja, hogy a korábbi Monet-tárlat mintájára nagyszabású kiállítást tervez a magyar reneszánsz évében, 2008-ban; Pécs 2010-es Európa kulturális fővárosa-szereplését pedig azzal akarja segíteni, hogy miniszteri koordinátort jelöl ki. Ami a kormányprogramban megfogalmazott kulturális intézményi reformot illeti, Hiller érzékeltette ennek nehézségeit, különösen a túlnyomórészt állami támogatásból eltartandó úgynevezett nemzeti intézmények körének kijelölésénél várható éles vitát, a megoldáson még gondolkodik. Azt már eldöntötte, hogy - a filmtörvényhez hasonlóan - színházi törvényre van szükség, és abban a finanszírozás is szerepelni fog. Alapelvként szögezte le: az üzleti szempontból sikeres műfajok ne számítsanak állami támogatásra. Egyébként büszke a filmtörvényre, amelyet nem ő kezdett el készíteni, de hozzájárult az elfogadásához; és nagy jövőt jósol az épülő etyeki filmstúdiónak, amely jövő nyár elejére készül el, és máris másfél évre lefoglalták a kapacitását.
A tárca vezetője eltökéltnek mutatkozott abban, hogy átnézzék a háttérintézmények listáját, amelyet alaposan "kigyomlálna". - Lesz ebből helyi kiabálás, de a fölösleges szervezeteken túl kell adni - mondta. A Bush amerikai elnök budapesti látogatásakor szóba került Táncsics-börtön átvételéről "feltételes módban" nyilatkozott. Ha az átadás az '56-os évfordulóig megtörténik - mondta -, 2008. március 15-én megnyílhat a helyreállított épület, föltéve, hogy addig eldől, milyen célt szolgáljon a jövőben.
l Kulturális tárcaprogramok Bozóki András minisztersége idején, amelyek folytatását Hiller hivatalba lépésekor ígérte:
- Közkincs-program a kistelepülések kulturális felzárkóztatásáért - ez gyakorlatilag a művelődési házak fejlesztését jelenti;
- PANKKK, Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért;
- Magyar Zenei Exportiroda, a muzsikusok külföldi szereplésének elősegítéséért;
- Tengertánc-program, támogatás az élő népi kultúrának, a kulturális hagyományoknak;
- Nemzetközi Kortárs Képzőművészeti Iroda, a magyar szépművészet mind szélesebb terjesztéséért;
- irodalmi programcsomag;
- filmtámogatási csomag;
- kortárs komolyzenei programcsomag;
- Haydn-Eszterháza 2009 Programiroda;
- Műtárgyvédelmi Információs Iroda.
l Az Operaházban intenzív megbeszélések folynak az intézmény jövőbeli vezetési struktúrájáról és a tervezett létszámcsökkentésről - értesültünk tárcaközeli, továbbá intézményi forrásokból. A Népszava tegnapi száma 143 leépítendő közalkalmazottról tesz említést, többségük művész. Lapunk forrásai szerint a létszámcsökkentést jelenleg akadályozza, hogy jelentős összegre lenne szükség a végkielégítésekhez, és egyelőre tisztázatlan, honnan lehet ezt megszerezni. Erről szerettünk volna tájékozódni Vass Lajos
