2005. augusztus 7-én hajnalban egy rablás áldozatai kérték a VII. kerületi rendőrség segítségét. A járőrnek egy ittas férfi és szintén ittas élettársa azt mondta, a Keleti pályaudvarnál tartózkodtak hajnalban, amikor többen megtámadták, megverték és kirabolták őket. A közelben nem sokkal később – valószínűleg ugyanazok az ismeretlenek - egy asszonyt is megtámadtak, de a helyszínre érkező férje megakadályozta a rablást. A rendőrök a környéken több embert igazoltattak, de senkire sem illett a személyleírás.

A járőrök másnap egy környékbeli téren igazoltattak egy vidám, hangosan zenélő társaságot, és eközben felfigyeltek arra, hogy két igazoltatott személyre „ráillik” az előző napi rablás sértettjétől kapott személyleírás (amely olyan általánosságokban mozgott, hogy milyen színű felsőben voltak a támadók, körülbelül milyen magasak lehettek, és hogy roma származásúakat kell keresni – vagyis nagyon sok emberre „ráillik”). Ennek alapján bevitték őket a rendőrségre, és megkezdődött a majdnem egy éve tartó eljárás. Az ügyészség azóta vádat emelt Setét Ernő és társa ellen, a tárgyalás június végén várható.

A vád szerint a felismertetés perdöntő bizonyíték

Dr. Morvai Attila sajtószóvivő ügyész úgy tájékoztatta lapunkat, hogy azért emeltek vádat, mert a vád álláspontja szerint egyértelmű bizonyítéknak tekinthetők a sértettek és egy mellettük tanúskodó harmadik személy tanúvallomásai, a felismerésre bemutatásról szóló jegyzőkönyvek, a helyszíni szemle jegyzőkönyve, a rendőri jelentések, továbbá mindhárom tanú szembesítve lett a nyomozás során a vádlottakkal, mely során mindhárman határozottan felismerték a vádlottakban azon személyeket, akik a sértettet bántalmazták, leütötték, a földön fektében összerugdosták, majd kirabolták.

A vádlottak által okozott kárt a nyomozás során kirendelt igazságügyi tárgyszakértő állapította meg, aki szakvéleményében 114 400 forintban határozta meg a kárértéket.

Az ügyészség szerint „a fenti bizonyítékok alapján megalapozottan került sor a vádemelésre a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt, ahol az eljárás jelenleg is folyamatban van. Ezért a fent leírtakon túl törvényesen többet nem közölhetünk, mert az ügyészség – ellentétben a vádlottal illetve védőikkel- a bizonyítékokat nem a sajtóban, hanem a Büntetőeljárási Törvény által erre kijelölt fórumon, vagyis a bíróság előtt kívánja majd értékelni, a bizonyítási eljárás befejezését követően az ügyészi vádbeszédben.”

A védelem szerint gyenge lábankon áll ez a vád

A 2005 augusztusában a rendőrségre bevitt gyanúsítottak (azóta már vádlottak) egyikéről, Setét Ernőről gyorsan kiderült, hogy büntetlen előéletű, egy roma alapítványi iskola gondnoka (ezt az állását kilenc hónapja tartó előzetes fogva tartása miatt valószínűleg elvesztette), több zenekarban is játszik, és a fővárosi cigány kulturális közéletben ismert és népszerű személyiség. Setét Ernő mindvégig szilárdan tagadta, hogy bármi köze lenne a Keleti pályaudvarnál történt rabláshoz. A rendőrség egyetlen bizonyítékot tudott ellene felmutatni: a sértett a fényképes felismertetési eljárás során az elé tett fotók közül kiválasztotta az ő portréját. Setét Ernő ügyvédje állítja azonban, hogy az eljárás során több szabálytalanság is történt, amelyek megkérdőjelezik az azonosítás hitelét. Négy fiatal férfi fényképe helyett például három férfi és egy nő képei közül kellett kiválasztani a „tettest”. A képeket ráadásul úgy válogatták össze – állítja az ügyvéd -, hogy a tablón egyértelműen a gyanúsított volt a „kakukktojás”, az ügyet nem ismerő személy is azonnal észreveheti, hogy a tablón Setét Ernő fotója elütött a többitől. Nem értik az ügyvédek, hogy miért nincs nyoma a jegyzőkönyvekben a másik rablási kísérlet említett sértettjétől származó vallomásnak, aki a fényképes felismertetésnél „elképzelhetőnek tartotta”, hogy Setét Ernő fotója „hasonlít” támadójára, a személyes szembesítésnél azonban határozottan azt mondta: kizárt, hogy Setét Ernő volt, mert a támadó magasabb, erősebb volt.

Setét Ernő jogi képviselője, dr. Baricz Tibor, és a védelemben szintén komoly szerepet vállaló kollégája, dr. Zárai Aranka azt is furcsállják, hogy a rablás sértettjei az eljárás során szinte minden lényeges részlettel kapcsolatban többször is módosították álláspontjukat. Önmaguknak ellentmondó állításokat tettek az őket kirabló banda létszámával, tagjainak korával kapcsolatban, változó, hogy szerintük hány fiú és hány lány tagja volt a csoportnak, és a rablás helyszínének rossz megvilágítása ellenére határozottan meghatározták támadójuk ruhájának színét. (Az ügyészség Magyar Televízióban nyilatkozó képviselője ezzel kapcsolatban elismerte, hogy valóban lehetnek „kisebb ellentmondások” a vallomások között, de ez „nem szokatlan”. A vádhatóság arra figyel, hogy az „ügy érdemi részét tekintve” egybeangzó-e a tanúk vallomása.) A tanúk álításai alapján alapján változott a tőlük elrabolt tárgyak leírása is. A kiérkező rendőröknek műanyag karszíjas karórát említettek, amely később bőrszíjas, több tízezer forintot érő márkás karórává változott. Ezzel a karján ment volna a sértett hajnalban a kihalt Keleti környékére. (A vád szerint Setét Ernő a sértett nyakáról letépte annak 86400 forint értékű aranyláncát, a kezéről lpedig 28000 forint értékű SEIKO márkájú karóráját. )

Különösen feltűnőnek tartják a Setét Ernő ügyéről a NOL-t tájékoztató ügyvédek, hogy a sértettek, akik maguk is elismerték, hogy a bűncselekmény idején mindketten ittasak voltak, hosszú ideig nem szóltak – sőt, a jegyzőkönyvek tanúsága szerint eleinte kifejezetten tagadták –, hogy egy velük szoros kapcsolatban lévő harmadik személy jelen lett volna a rablásnál. A tárgyalás közeledtével azonban ez a személy jelentkezett, azzal, hogy az eset közvetlen szemtanúja volt, és határozottan állította azt is, hogy felismeri Setét Ernőt. (A Magyar Televízió Kék fény című műsorának riportjában viszont, amelyet június 19-én sugároztak, ugyanez a tanú azt mondta: elmegy ugyan a tárgyalásra, de azt fogja vallani, hogy „most már semmiben sem biztos”.)

A megvádolt fiatalok egyike mindezzel szemben – büntetlen előélete, becsületes életvitele mellett – alibit is tudott igazolni. (Hasonlóan tiszta előéletű társa több tanú által is alátámasztott állítása szerint a rablás előtti estén hazatért, és végigaludta az éjszakát. Tanúi az esti hazatáérésre és a reggeli felkelésre vannak.) Setét Ernő a rablás éjjelén zenekarával együtt az EuroRoma karaván demecseri rendezvényén volt jelen, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Sokan tanúsították a résztvevők közül, hogy találkoztak ott vele. Onnan hajnalban jött Budapestre autóval, három személyt – részben távolabbi rokonokat, részben a zenekar tagjait - szállított a fővárosba, akik ezt tanúsították is. Az ügyvédek szerint a nyomozás során ezeket a Setét Ernő melletti tanúvallomásokat a tanúknak a vádlotthoz fűződő személyes ismeretsége miatt csekély súllyal vették figyelembe – szemben a sértett állításait erősítő tanúvallomásokkal, amelyek minden részlettel kapcsolatban ellentmondásokba keveredő, s ugyancsak egymást ismerő, sőt közeli kapcsolatban lévő személyek részéről hangzottak el.

A Setét Ernő alibijét igazoló vallomásokat egyéb bizonyítékok is megerősítették: a Demecser és Budapest közötti útvonalon egy benzinkút kezelője is emlékezett az ott tankoló társaságra, és a gyanúsított mobiltelefonjának híváslistája is igazolta, hogy onnan kezdeményeztek hívást a megjelölt éjszakán. Ez utóbbi bizonyítéktól csak akkor lehet eltekinteni, ha feltételezzük, hogy egy ilyen „piti” bűncselekményre a majdani tettes jó előre felkészülve mobiltelefonja és egy ismerőse segítségével próbált volna körmönfont alibit teremteni.

Dr. Baricz Tibor és dr. Zárai Aranka az eljárás eddigi menete alapján tartanak attól, hogy a Setét Ernő melletti bizonyítékok a júniusi tárgyaláson nem bizonyulnak elegendőnek a felmentéshez. A tett, amivel Setét Ernőt vádolják, a csoportos rablás, igen súlyos büntetést, 5 és 10 év közötti szabadságvesztést von maga után. Ilyen nagy tárgyi súlyú ügyben nem szabad hibázni – mondják az ügyvédek. Márpedig úgy látják, ebben az esetben nincs megfelelően alátámasztva a vádemelés. Nem a védelemnek kellene Setét Ernő ártatlanságát bizonyítani, hanem a vádnak a vádlott egyértelmű bűnösségét – állítják. A védelem mégis megtette, amit tudott. Ebben az ügyben az alibibizonyításnak ki kellene oltani két ittas egyén ellentmondásos állításait, akik később bevontak a bizonyításba egy harmadik tanút.

Az ügyvédek azt sem értik, hogy egy nem bűnöző életmódot folytató, tiszta előéletű személy ellen folyó eljárásban, ahol a vád bizonytalan talajon áll, viszont ezzel szemben a védelemnek komoly bizonyítékai vannak, miért nem kaptak még csak választ sem kétszer benyújtott kérelmükre, hogy a fiú szabadlábon védekezhessen.

Ítélet első fokon: 4 év börtön

A június 26-i tárgyalást és ítélethirdetést a Magyar Televízió Kék fény című műsora ismertette.

A vád egyetlen bizonyítéka, hogy a rablás sértettje és két szemtanú szembesítésen felismerte a párost. Igaz a június 26-i tárgyaláson egyikük visszavonta ezt a tanúvallomását.

Szemtanú, a sértett barátja: - Nem tudom, hogy ők voltak, nem vagyok benne biztos. - Nyilatkozzon arról: ők hasonlítottak a legjobban rá, vagy ezek a személyek, akik bántalmazták... - Nem voltak ezek a személyek. - Bocsánat, még egyszer legyen kedves. - Nem ezek a személyek.

A védelem több bizonyítási kísérletét elutasította ma a bíróság. Hat tanú meghallgatása vált így lehetetlenné, akik bizonyíthatták volna, hogy Setét Ernő a rablás éjszakáját egy romafesztiválon töltötte Demecserben, Budapesttől 230 km-re. És bár éjjel egy órakor elindult haza, a bűncselekmény időpontjában még nem lehetett a helyszínen. Az ügyészség szerint ezekre már nincs is szükség, a bíróság így is megalapozottan hozhatott döntést.

Kovács Éva ügyész: - (...) megállapítható a vádlott bűnössége ebben a cselekményben, ezért kérem, hogy a Tisztelt Bíróság ennek megfelelő ítéletet hozzon.

Setét Ernő az utolsó szó jogán ártatlanságát hangsúlyozta:

- Nem követtem el a bűncselekményt, soha nem tennék ilyet és nem is csináltam ilyet.

Perjés Judit bíró: - Setét Ernő elsőrendű vádlott bűnös csoportosan elkövetett rablás büntettében, mint társtettes. Ezért őt a bíróság 4 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítéli.

Setét Ernő ügyvédje külön-külön fellebbezést nyújtott be a tényállás téves megállapítása, az ítélet indoklása és az általa indítványozott tanúmeghallgatások elutasítása miatt és kérte védence felmentését.

(mtv.hu, NOL)