Jelenleg 80 milliárd forint értékű szélerőmű-beruházás engedélyeztetése van folyamatban, ami egyértelműen jelzi, hogy a befektetők készen állnának új szélparkok építésére. Csakhogy a piacra lépési feltételek korántsem egyenlőek.

Ahhoz, hogy az építkezést egyáltalán el lehessen kezdeni, rengeteg engedélyre van szükség. A legfontosabb a Magyar Energia Hivatal (MEH) papírja arról, hogy az új erőműtől mennyi energiát vesznek át a törvényben előírt, megemelt áron (ez biztosítja a befektetés megtérülését). "A hivatal az engedélyezés során olyan mérlegelési szempontrendszert dolgozott ki, amelyet egységesen és megkülönböztetéstől mentesen alkalmaz minden kérelmezővel szemben" - áll a MEH tájékoztatójában. Ugyanitt azt is leírják, hogy a magyar villamosenergia-hálózat összesen 330 megawatt szélerőmű-teljesítmény integrálására képes (vagyis ennyit lehet jelentősebb hálózatfejlesztés nélkül beépíteni - érdekesség, hogy egy éve még 150 megawatt volt a korlát, amit azonban sem akkor, sem most semmilyen adattal, számítással nem indokoltak). A papír kiadásához környezetvédelmi engedély, jogerős építési engedély, valamint hálózati csatlakozási szerződés is kell - utóbbiban az áramszolgáltató garantálja, hogy a rendszere fogadni tudja a széláramot.

Ezek a feltételek azonban nem mindenkire vonatkoznak: az általunk látott dokumentumok szerint az E-ON-ÉDÁSZ mint hálózatüzemeltető tavaly több céggel is úgy kötött csatlakozási szerződést, hogy azok a szükséges hatósági engedélyeknek nem voltak a birtokában. Mivel azonban az összes beépíthető kapacitás erősen korlátozott, a szerződéseket befogadó MEH ezzel a szelektív engedélyezéssel éppen azon cégeket zárta el a lehetőségtől, amelyek azért csak később folyamodtak a hivatalhoz engedélyért, mert előbb az előírásoknak megfelelően beszerezték a szükséges hatósági papírokat.

Van példa másfajta szelektálásra is: a már említett kapacitáskorlát miatt a termelési engedélyeket egy szorzóval korrigálják, vagyis aki például 45 megawattos szélerőművet akar építeni, annál 0,51-es szorzóval számolva csak 23 megawattra adnak engedélyt. Csakhogy nem mindenkinél ugyanezt a szorzót használják.

Lapunk kérdésére Grábner Péter, a MEH engedélyezési osztályvezetője azt hangsúlyozta: jogi álláspontjuk szerint egyetlen engedélyt sem adtak ki szabálytalanul. Nekik ugyanis nem kell vizsgálniuk, hogy van-e például építési engedélye a kérelmezőnek - ez az áramszolgáltató feladata (lenne). AMegújuló Energia Ipari Társaság viszont azt állítja: akik megkapták az engedélyt, azoknak legalább a 75 százaléka törvénytelenül jutott csatlakozási szerződéshez. (Ráadásul a kedvezményezettek jelentős része áttételesen azonos tulajdonosi körbe, iparági vélemények szerint a Kapolyi-féle energetikai csoporthoz tartozik - 16 cég 35 projektje jutott összesen 290 MW-nyi engedélyhez, ebből 160 MW mögött ugyanaz a tulajdonosi kör áll. Ez első pillantásra nem tűnik túl nagy koncentrációnak, ám a zöldáramtermelés "filozófiájával" a lokális és egymással versengő megoldásokkal nincs szinkronban.) Emiatt idehaza várhatóan perek tucatjai indulnak, de a kívül rekedtek híreink szerint az EU-nál is eljárást kezdeményeznek a magyar állam ellen, mert az effajta diszkrimináció több uniós jogszabállyal ellenkezik.

Levajazott szélengedélyek?