A Sunday Telegraph a Pentagon egy "magas rangú tanácsadóját" idézve azt írta: az amerikai hadvezetés stratégái "végső eszközként" pusztító légitámadásokat terveznek annak megakadályozása végett, hogy Irán atomfegyverhez jusson; a légi akciót tengeralattjárókról indított rakéták támogatnák.

A tervezők már a célpontok azonosítását végzik, a szükséges hadianyag-mennyiséget mérik fel és a hadművelet logisztikai részletein dolgoznak - a legnagyobb vasárnapi konzervatív brit lap szerint.

A Sunday Telegraph szerint a katonai akció lehetősége szembeállítaná Washingtont Nagy-Britanniával, amely attól tart, hogy egy esetleges támadás erőszakhullámot indítana el a Közel-Keleten, megtorlásnak tenné ki a Nyugatot, és nem is biztos, hogy megbénítaná az iráni atomprogramot. Az iráni nukleáris tevékenységről folyamatosan érkező értesülések, valamint Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök heves Izrael-ellenes fenyegetőzései azonban a katonai lehetőségek újbóli felmérésére késztették Washingtont - áll a vasárnapi brit lap cikkében.

A Sunday Telegraph szerint a legvalószínűbb stratégia nagy hatósugarú B2-es bombázók bevetése lenne; ezek mindegyikét 18 tonnányi precíziós fegyverrel szerelnék fel, köztük azokkal a legújabb eszközökkel, amelyek képesek áthatolni a föld alatti bunkerek falán. A B2-esek a brit lap szerint Missouri állambeli támaszpontokról szállnának fel, és légi üzemanyag-utántöltésel érnék el céljukat.

Washington: "minden opció terítéken van továbbra is"

Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter a brit lapjelentésre reagálva megerősítette, hogy Washington semmilyen eszköz alkalmazását sem zárja ki az Iránnal folytatott atomvitában.

"Minden opció terítéken van továbbra is" - mondta a brit lap jelentésére reagálva az amerikai külügyminiszter. Condoleezza Rice azonban hozzátette ehhez a CBS és az ABC televízióknak adott nyilatkozatában, hogy az Egyesült Államok továbbra is előnyben részesíti a diplomáciai megoldást. Ehhez szerinte arra van szükség, hogy a Biztonsági Tanács egységesen lépjen fel, és erőteljes választ adjon Irán atomfegyver megszerzését célzó próbálkozásaira. Szavai szerint erre van esély, hiszen - mondta - Irán egyre inkább elszigetelődik. Szavai szerint erről tanúskodik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség február 4-i döntése is, amellyel bekapcsolta az ügy megoldásába a Biztonsági Tanácsot.

Tony Blair brit kormányfő a minap, a londoni alsóház bizottsági elnökeiből alakult különbizottság félévente esedékes, általános kül- és belpolitikai témájú meghallgatásán az iráni helyzet békés megoldása mellett tett hitet. Arra a kérdésre azonban, hogy a brit hivatalos álláspont tükrözi-e az amerikait, amely szerint az iráni atomfejlesztés kérdésében "minden lehetőség terítéken van", azt mondta: ilyen helyzetekben az ember "soha nem mondhatja, hogy soha".

Leszerelték a kamerákat és pecséteket az iráni atomlétesítményekről

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrei eltávolították a megfigyelő kamerák és pecsétek többségét az iráni atomlétesítményekről és berendezésekről; erre Teherán kérte a atomsorompó-egyezmény betartásán őrködő szakosított ENSZ-szervezetet, miután a NAÜ az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé utalta az iráni atomprogram ügyét - közölték diplomaták Bécsben szombaton. A nevük elhallgatását kérő diplomaták közölték: e lépés következtében a NAÜ-nek csak legalapvetőbb eszközei maradtak az iráni atomlétesítmények ellenőrzéséhez.

Az intézkedés akkor történt, amikor Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök szombaton az atomsorompó-egyezmény felmondásával fenyegetőzött.

Miután a megfigyeléshez szükséges berendezéseket és pecséteket eltávolították a Natanzban épülő urándúsító létesítményekről, és Teherán a minap beszüntette a NAÜ váratlan és mélyreható ellenőrzéseit, így a szakosított ENSZ-szervezetnek most kevés eszköze marad a nukleáris fűtőanyag és a atomfegyver előállítására - a dúsítás fokától függően - egyaránt alkalmas urándúsítási erőfeszítések ellenőrzésére. Arra sincs lehetősége, hogy titkos létesítményeket vagy olyan kísérleteket tekintsen meg, amelyek összefüggésben állhatnak atomfegyverek előállításával.

Az atomsorompó-szerződés iráni ratifikálásával kapcsolatos megállapodások értelmében a NAÜ-nek továbbra is van néhány berendezése és pecsétje Natanzban, valamint Iszfahánban, ahol az uránt dúsításra alkalmas, gáz halmazállapotú urán-hexafluoriddá alakítják át.

Ezek a megállapodások csak a bejelentett és meglévő nukleáris készletek ellenőrzését irányozzák elő, és általános feltételezés szerint elégtelenek ahhoz, hogy a NAÜ megállapíthassa, hogy Irán megkísérelte-e atomfegyverek kifejlesztését a be nem jelentett létesítményekben.

A NAÜ iráni tevékenységét jól ismerő egyik diplomata szerint a kamerákat és pecséteket feltehetően az elmúlt napban szerelték le az Iránban tartózkodó NAÜ-ellenőrök, miután Teherén írásban nyújtotta be nem egészen egy héttel ezelőtt az erre vonatkozó kérelmet.

A kérés két nappal azután érkezett meg Mohamed el-Baradeihez, a NAÜ főigazgatójához, hogy a szervezet kormányzótanácsa február 4-én az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé utalta az iráni atomprogram ügyét.

Iráni vezetők több alkalommal is kilátásba helyezték, hogy Teherán felmondja az atomsorompó-szerződéshez csatolt, váratlan látogatásokat lehetővé tévő kiegészítő jegyzőkönyvet, ha a NAÜ a Biztonsági Tanács elé utalja az iráni atomkérdést.

(forrás: MTI)