- Ha egy vetőmag garantáltan génmanipuláció-mentes, az a piacon ma nyilvánvaló versenyelőnynek számít, a termék jobban eladható. Ez olyannyira így van, hogy még a génkezelt fajtákat előállító nagyvállalatok is "GMO-mentes" felirattal jelölik meg a saját hagyományos termékeiket - hangsúlyozta Gráf József agrárminiszter egy tegnapi sajtótájékoztatón. Mint kifejtette, Magyarország a kontinens egyik legnagyobb vetőmag-előállítójának számít, pozícióink megőrzése érdekében elemi érdek a génkezelt haszonnövények (nemzetközi kifejezéssel GMO-k) távol tartása a magyar termőterületektől, amihez most a tudomány is segítséget nyújtott.

A miniszter felidézte: az EU-ban jelenleg nem tilos a génkezelt fajták termesztése, az engedélyezett növények listáján jelenleg 17 ilyen fajta szerepel. A tagállamok azonban egészségügyi vagy környezeti kockázatra hivatkozva elrendelhetnek nemzeti korlátozásokat. Ezt tavaly januárban - több más tagországhoz, így például a szomszédos Ausztriához hasonlóan - Magyarország is megtette. Gombos András, a zöldtárca politikai államtitkára szerint időközben az MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, illetve a Szent István Egyetem kutatói elvégezték azokat a vizsgálatokat, amelyek a tilalmat tudományosan is megalapozzák.

Kiderült, hogy az egyik, génsebészeti úton egy rovarméreg termelésére késztetett kukoricafajta az itthoni környezeti feltételek mellett két-háromezerszer annyi toxint termel, mint amennyit az ugyanezen hatóanyagon alapuló permetezőszer tartalmaz, és a méreg egy része a betakarítás után is a talajban marad. A módosított kukorica virágpora még 500 méteres távolságban is képes a hagyományos kukoricákat beporozva olyan hibridet létrehozni, amely szintén méregtermelő. A toxin a kukoricások közelében élő védett lepkék hernyóiban is kárt tesz. A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a méreg egy olyan kártevő - a kukoricamoly - ellen nyújt védelmet, amelynek kártétele Magyarországon elhanyagolható, így a gazdák nem is permeteznek ellene. Ugyanakkor az állat 10 év alatt ellenállóvá válik a toxinnal szemben, így az egész beavatkozás értelmetlen.

Gráf József megerősítette: az eredményeket még ezen a héten eljuttatják Brüsszelbe. Az európai miniszterek tanácsa nyáron szavaz a magyar moratórium jogosságáról - a magyar tilalom feloldásának kikényszerítéséhez a miniszterek szavazatának kétharmada kell, amire kicsi az esély. (Czepó Mihály, a szóban forgó kukoricafajtát előállító amerikai Monsanto termékengedélyezési vezetője ugyanakkor lapunknak nyilatkozva kifejtette: a mostani eredmények nagy részét az EU már tavaly megkapta, és annak alapján az élelmiszer-biztonsági hatóság egyszer már alaptalannak nevezte a magyar tiltást.)

A magyar agrártárca vezetője azt is elmondta: a kormány hamarosan Európa egyik legszigorúbb géntörvény-tervezetét terjeszti az Országgyűlés elé a hazai környezet, illetve a mezőgazdaságból és a biogazdálkodásból élők védelmében.

Lapunk információi szerint azonban a Monsanto épp a napokban kötött szerződést az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetével arról, hogy a vállalat szabadalmaztatott génjeit beültetik magyar kukoricafajtákba (az egyik gén épp a kukoricamoly-rezisztenciáért felelős). A lépés agrár- és környezetvédelmi körökben komoly vitát váltott ki. Balla László, a Magyar Növénynemesítők Egyesületének elnöke (a martonvásári intézet volt igazgatója) a Népszabadságnak nyilatkozva azt hangsúlyozta: a génkezelt fajták magyarországi bevezetésének nincs semmi haszna, mert azok semmilyen gazdasági, társadalmi vagy piaci igényt nem elégítenek ki: nem olcsóbbak, és nem is bőtermőbbek a hagyományos fajtáknál, ráadásul sem a nagybani piac, sem a fogyasztó nem lelkesedik értük. Szerinte a szerződés valójában trójai faló: ha a "magyar" fajtákat esetleg engedélyezik, a piacot azonnal elárasztják a multik erősebb marketingháttérrel bíró génkezelt vetőmagjai. A kutató egy etikai problémára is felhívta a figyelmet: a hasonló kísérletek engedélyezését véleményező, elvileg független "génbizottságban" két martonvásári szakember (Bedő Zoltán intézetigazgató, és Balázs Ervin kutatóprofesszor) is részt vesz, ők tehát így a saját kutatásukról fognak dönteni. Márpedig a vonatkozó jogszabály szerint a döntnökök közvetlen vagy közvetett módon nem lehetnek anyagilag érdekeltek az általuk véleményezett projektekben. Akác Béla, az FVM agrárigazgatási osztályának vezetője elmondta: amennyiben az összeférhetetlenségi helyzet előáll, az őket delegáló MTA-nak új tagokat kell jelölnie a martonvásáriak helyett.