Sok a tücsök, kevés a hangya
Évtizedes tapasztalat, hogy az emberek inkább akkor takarítanak meg, amikor csökken a jövedelmük, bizonytalanabbnak látják jövőjüket, és akkor kezdenek el költekezni, amikor "elvben" több jutna arra, hogy a kockázatosabb élethelyzetekre felkészüljenek. Ez hazánkban is jellemző - emlékezzünk csak, hogy a Bokros-csomagot követő reálbércsökkenés idején arányaiban jóval magasabb volt a lakossági megtakarítás, mint most, amikor évek óta erőteljesen nőnek a reáljövedelmek. Igaz, az emberek mintha mit sem éreznének ebből. Legalábbis meglehetősen lesújtó képet festenek az Öngondoskodás Alapítvány megbízásából - ezer ember megkérdezésével - folytatott kutatásban jelenlegi anyagi helyzetükről és a közeljövőre vonatkozó várakozásaikról. A javulást öt-tíz év távlatában várják.
Mély a feltételezések és a tények közötti szakadék akkor is, amikor például az infláció nagyságát kellene megbecsülni. A megkeresetteknek mindössze tizede találta el a valós értéket. Igaz, a válaszadók 70 százaléka nem volt pontosan tisztában magának a szónak a jelentésével sem, miként egy sor gazdasági alapfogalom is - mint az árfolyam vagy a reálhozam - meglehetősen homályos volt számukra. A gazdasági híreket teljes egészében mindössze hat százalékuk érti meg. Az emberek nem is nagyon ambicionálják, hogy megértsék ezeket a fogalmakat, a bűnügyi hírek többségüket jóval inkább érdeklik, mint a gazdasági helyzet.
Az elmúlt években úgy tűnik fel, hogy - mindezzel együtt - piacgazdasági ismereteink érzékelhetően gyarapodtak. A megkérdezettek majdnem fele vélte úgy, hogy tisztában van a részvény fogalmával, az állampapírokéval pedig 44 százalékuk. Ez persze nem jelenti azt, hogy megtakarításaikban is hasznosítják ezt a tudást. Igaz, nálunk a megtakarítók aránya - még a közép-európai országokhoz viszonyítva is - nagyon alacsony, a lakosság alig egyharmada tartozik ebbe a körbe. A félretett összegből mindösszesen a megkérdezettek négy százaléka tudna hosszabb ideig megélni, és egytizede legalább hat hónapig. A többieknél a megtakarítás legföljebb egy-két hónapnyi krízisidőszak áthidalására lenne elegendő. A többség ugyanakkor úgy gondolja, az anyagi biztonsághoz jóval nagyobb megtakarításra lenne szüksége, majdnem kétharmaduk akkor lenne nyugodt, ha élete végéig vagy legalább több évig kitartana a félretett pénze.
Ehhez képest meglehetősen tücsök módra élünk, egy másik kérdésre adott válaszokból ugyanis kiderül, hogy átlagosan öt-tízezer forintot azért meg tudnánk takarítani havonta - erre a fiatalok 60 százaléka válaszolt igennel, és csak a 60 éven felüliek többsége mondta azt, hogy nem telne erre.
Aki félretesz, többnyire a takarékbetétkönyvben, bankbetétben vagy a folyószámlán egy-két hónapra lekötött pénzben hisz. Állampapírban az emberek öt százaléka tartja a pénzét - vagy annak legalább egy részét -, részvénybe pedig mindössze két százalékuk fektet be. A megtakarítási képességtől döntően függ, hogy miként diverzifikáljuk a befektetéseinket. Abban nincs semmi meglepő, hogy a legszélesebb portfólióval a leggazdagabbak rendelkeznek, de már a felső középosztály zöme is legföljebb egy- vagy kétfajta megtakarítási formával él. A most is tartó ingatlanbessz dacára a legtöbben még mindig az ingatlant tartják a legbiztosabb hosszú távú befektetésnek, míg rövidebb távon az államkötvény a nyerő.
Az nem különösebben meglepő, hogy a magyar takarékosnak és óvatos befektetőnek tartja magát - dacára annak, hogy azért nálunk is volt egy-két piramisjáték-botrány -, a megkérdezettek majd' háromnegyede a biztonságot fontosabbnak tartja a hozam nagyságánál, 54 százalékuk pedig még a hozzáférhetőséget is ez elé helyezi. Az emberek számára tehát a legfontosabb a tőke biztonsága, miközben az infláció miatti értékcsökkenésnek nincsenek tudatában. A kockázat mitizálását jelzi, hogy sokak számára ez egyenlő az álmatlan éjszakákkal és a folyamatos szorongással.
A kutatásban részt vevők kevesebb mint fele gondolta úgy, hogy boldogabban él, aki okosan gazdálkodik a pénzével. Arra a tanmesére pedig, hogy ki él kiegyensúlyozottabban és boldogabban, Takács vagy Kovács - mindketten ötmillió forint szülői adománynyal kezdték felnőtt életüket, ám Kovács bankban kamatoztatta a pénzét, míg Takács befektetési alapokban forgatta -, a válaszolók úgy ítélték meg, hogy Kovács. Jóllehet - bár ez nem biztos, hogy happy end - Takács az, aki idősebb korára gazdagabb lesz.
Érvényteleníti az Antenna Hungária (AH) Rt. február 15-i hatállyal azokat a részvényeket, amelyeket tulajdonosaik nem adtak át a - vételi jogot gyakorló - Swisscom Broadcast AG-nek - közölte tegnap az AH a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A törölt részvényeket felváltó új részvényeket az AH igazgatósága 5250 forintért - azaz a vételi ajánlattal megegyező árfolyamon - értékesíti a Swisscomnak. A svájci cég 2005. november 11-én tett ajánlatot az AH részvényeire. Az ajánlat lezárultával a korábbi 75 százalékos részesedése 97,99 százalékra nőtt, aminek alapján vételi jogot gyakorolt a tulajdonába nem került AH-részvényekre is. A megszabott határidő lejártáig, január 27-ig 173 758 darab részvényt nem utaltak át az ajánlattevőnek. Az Antenna Hungária részvényeit kivezetik a Budapesti Értéktőzsdéről.
