Az ügyben Róma és Bécs is hallgat. A két ország parlamenti elnökeinek e hét eleji találkozóján nem érintették a témát. "Azt mondták, erről ne is kérdezzünk, jobb nem feszíteni tovább a húrt" - számolt be a Népszabadságnak az osztrák rádió római tudósítója.

Pedig az Alpoktól északra és délre is tudják, hogy Dél-Tirolban ismét kiásták a csatabárdot. Az 1919-es Saint Germain-i békeszerződéssel Burgenland Ausztriához, Alto Adige pedig Olaszországhoz került, amit az 1946-os párizsi békeszerződés is megerősített. A ma is kétharmadban német ajkú tartományban egészen a nyolcvanas évek végéig tartott az etnikai feszültség és terrorista merényletekre került sor. Az 1992-es olasz-osztrák szerződéssel garantált széles körű autonómia rendezte a helyzetet (vagyis elsősorban az, hogy Alto Adige az adóbevétele 90 százalékát önállóan kezelheti). Most viszont Dél-Tirol ismét osztrák akar lenni, és az osztrák alkotmány módosítását sürgeti. Kerüljön bele a tartomány önrendelkezésének védelme. Ezt Heinz Fischer osztrák elnök "halva született ötletnek" nevezte, de három kisvárost kivéve a tartomány összes polgármestere aláírta a bécsi hatóságokhoz címzett kérelmet, valamint Tirol többi része is ezt szorgalmazza. Nem meglepetés, hiszen a tartomány székhelyén, Bolzanóban-Bozenben, a tavaly novemberi helyhatósági választásokon a legnagyobb párt (22 százalékkal) a hatvanas évek bombarobbantásairól ismert Südtirol Volkspartei lett.