A kreacionista mozgalmak összevont támadása most félelmetesebb, mint korábban bármikor. A "tudományos teremtéstant" hiába ítélik el a tudomány, sőt a vallás képviselői is, megint nagy a veszély, hogy bekerül a tantervekbe.

Charles Darwin 1859-ben jelentette meg "A fajok eredete" című botrányművét, amelyben azt merészelte állítani, az élővilágban a különböző fajok egymásból alakulnak ki. Tehát mi, emberek sem vagyunk kivételek, a Homo sapiens is más állatfajokból jött létre az evolúció során. Darwin magára haragította kortársainak nagy részét, pedig csak a dolgát tette: természettudományos megfigyeléseket végzett, majd összegezte és publikálta az eredményeit. Nem kevesebbet állított: a csimpánzok és mi közös ősökkel büszkélkedhetünk. Mindazok, akik megalázónak érezték, hogy majmok a rokonaik, fölháborodtak Darwin elméletén.

Ma már biztosan tudjuk, a tudósnak igaza volt, hiszen az evolúció számtalan bizonyítékát ismerjük. A paleontológusok által föltárt fosszilis leletek, a mai élőlények anatómiai hasonlóságai, embrionális fejlődésükben látható közös mintázatok és földrajzi eloszlásuk mind-mind az evolúció elméletét igazolják. A molekuláris biológia meggyőző bizonyítékok sokaságát vonultatja fel. A különböző élőlények DNS-ét és fehérjéit összehasonlítva a kutatók ma már képesek rekonstruálni a fejlődéstörténetet, pontos evolúciós törzsfákat készítve. A klasszikus darwinizmus helyett ma már inkább neo-darwinizmusról beszélünk, amely Darwin természetes szelekción alapuló evolúcióelmélete, Gregor Mendel öröklődéselmélete és a matematikai populációgenetika szintéziséből jött létre. Akik szégyellik majomrokonságukat, jobb, ha beletörődnek: egyik távoli ősük körülbelül négymilliárd évvel ezelőtt egy őstengerben élő egysejtű lehetett. Az evolúció gondolata a modern biológia alapja, s egyike a legtöbb bizonyítékkal alátámasztott teóriáknak.

Csakhogy más tudományosan bebizonyítani valamit, és más dolog meggyőzni erről a laikus emberek tömegét. A közvélemény-kutatások szerint 2005-ben az amerikai társadalom több mint fele nem hiszi igaznak az evolúciót. "A kreacionisták megnyerték a PR-csatát" - kongatják a vészharangot amerikai szakértők.

A kreacionista kampány sikerének titka egy sokak szerint zseniális fogás. Ahelyett, hogy az isteni teremtés történetét hangoztatnák, előálltak az "intelligens tervezés" hipotézisével, amely - mint mondják - nem vallásos ideológia, hanem komoly tudományos elmélet. Megfogalmazták új programjukat: egzakt tudományos módszerekkel kutatni a természetben egy intelligens tervező kezének nyomait.

Szerintük a földi életformák sokfélesége és az élőlények komplexitása nem magyarázható pusztán egy olyan céltalan folyamattal, mint a természetes kiválogatódás. Úgy vélik, bizonyítékok lehetnek arra, hogy különböző természeti formák egy eleve kitalált terv szerint valósulnak meg, nem pedig lassú, apró változások útján.

Ha megneveznék, kicsoda szerintük az "intelligens tervező", az elmélet hívei rögtön lelepleznék önmagukat. Kiderülne, teóriájuk nem más, mint vallásos hiten alapuló, de a tudomány látszatát keltő kreacionizmus. Ám csupán annyit állítanak, nem kizárt, hogy megtalálhatók egy intelligens elme munkájának nyomai a természetben. Azt mondják: e nyomokat tudományos eszközökkel anélkül is lehet vizsgálni, hogy az "intelligens elme" kilétével foglalkoznánk.

A hangsúly a tudományosságon van. A kreacionisták szerint, mivel az Intelligens Tervezés természettudományos elmélet, helye van a középiskolai biológiaórákon. Azt állítják: amikor a tanárok az evolúcióelméletet tanítják, a "fair play" jegyében be kell mutatniuk az ellentétét is. Ha nem teszik, prekoncepció alapján oktatnak, és megakadályozzák, hogy a diákok nyitottak legyenek ugyanazon jelenség különböző tudományos magyarázataira.

A sok logikai csúsztatást tartalmazó érvelés bevált. Immár az USA tizennégy államának törvényeibe került be olyan szakasz, amely támogatja az "intelligens tervezés" középiskolai oktatását.

A "fair play" hívei minden fronton összehangolt kampányba kezdtek. Pennsylvaniában 2005 januárjában egy "Intelligens tervezés" tankönyv került a középiskolákba. A kampány elérte Kansast, ahol már hagyománya van a kreacionista oktatásnak, eljutott New Yorkba, Kaliforniába is. Júniusban egy oklahomai állatkert úgy döntött, a világ hatnapos teremtéséről - mint tudományos hipotézisről - készít műsort látogatóinak. Bush amerikai elnök pedig kijelentette: az evolúció mellett a rivális elméletet is tanítani kell a fiataloknak. Az Intelligens Tervezés elmélete elérte többek között Angliát, Szerbiát, Hollandiát, Törökországot és Brazíliát is.

A legfélelmetesebb mégis az, hogy a kreacionista kampány közben egyre jobban intézményesedik. Nő az elméletet népszerűsítő kiadványok száma is: például a Grand Canyonhoz látogató turisták a közeli könyvesboltokban egy olyan könyvet is megvásárolhatnak, amely részletesen taglalja, hogyan jött létre a természeti képződmény a Noé-korabeli vízözön idején. A kreacionisták azért lobbiznak, hogy földrajzórán is ezt tanulják a diákok.

Pedig 1986-ban 72 Nobel-díjas tudós és számos tudományos társaság elküldött egy iratot az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának, amelyben tiltakoztak az ellen, hogy a tanárok a Biblia szó szerinti értelmezését tanítsák természettudomány-órán a diákoknak. Korábban az arkansasi püspök és számos - köztük a római katolikus, presbiteriánus - egyházvezető is vádat emelt Arkansas állam ellen, szintén tiltakozva a tudományos teremtéstan oktatása ellen. Vagyis a kreacionizmust nem csak a tudomány, hanem a vallás képviselői sem nézik jó szemmel.

A valódi vita nem arról szól, Isten teremtette-e a világot és minket, embereket, vagy fajunk az evolúció során jelent-e meg a Földön. Nem a vallás és a tudomány szembenállásáról van szó, hanem a kreacionizmus szerepzavaráról, amely összekeveri a kettőt, amikor hitét tudományosan szeretné alátámasztani.

Sok tudós mélyen vallásos ember, mert képes magában különválasztani azt, amiben hisz, és azt, amit tud. Maga Darwin is papnak készült eredetileg, Cambridge-ben hittudományt tanult. Az evolúcióelmélet védelmezői nem a Genezis tanítása ellen szólalnak fel. Szerintük is helye van a teremtéstörténetnek az iskolai oktatásban, de nem biológia, hanem hittanórákon.

Mi a különbség a hit és a tudomány között? Hinni, szerencsére, bizonyítékok nélkül is lehet. A tudománynak azonban bizonyítékokra van szüksége. A tudományos elméletek maguk is átmennek egy "természetes szelekción". Minél jobban leírja a valóságot egy elmélet, jóslatai minél inkább megegyeznek a kísérleti eredményekkel, annál erősebbnek bizonyul riválisaival szemben, és annál nagyobb az esélye a fennmaradásra. Ez a biztosíték arra, hogy a tudományos modellek egyre pontosodnak. Olyan ez, mint az élőlények harca a természetben a fennmaradásért - az evolúció mozgatóereje.

Ha tudományos elmélet kíván lenni, az Intelligens Tervezés elméletének is be kell tartania a tudomány szokásos játékszabályait, nem vonhatja ki magát e versengésből. Nem kerülhet azonnal a biológia-tankönyvekbe. Előbb bizonyítania kell életrevalóságát a tényekkel való összehasonlítás kíméletlen küzdelmében.