Egyház és politika - Függetlenség és összefonódás
A katolikus egyházban a papok eleve nem lehetnek parlamenti képviselők, a reformátusoknál a leljészeknek már akkor fel kell függeszteniük lelkipásztori tevékenységüket, ha jelöltté válnak. Az evangélikusoknál "rugalmas rendszer" működik, a zsidó felekezet esetében pedig nincs akadálya annak, hogy egy pártpolitikust hitközségi vezetővé válasszanak.
A pártoknak nincs ellenükre, hogy időnként egyházi személyiségek is feltűnjenek a színeikben. A szálak gyakran összegabalyodnak, mint most is, néhány nappal az egyházi iskolák tüntetése előtt. A fővárosba meghirdetett demonstráción a költségvetési támogatás csökkenése ellen tiltakoznak. A kiskunfélegyházi katolikus gimnáziumban az egyik szülő állítása szerint a diákoknak kötelező elmenniük a tüntetésre. Az iskola vezetője egy politikai szervezet, a Fidelitas alelnöke.
Egyházi stratégiák a függetlenségre
Elméletileg valamennyi egyház függetlennek tekinti magát a pártoktól. Az összeférhetetlenségi szabályok azonban - már amennyiben vannak - egyházanként változnak. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének közgyűlése nemrégiben alelnökké választotta Suchman Tamást, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárát, az MSZP parlamenti képviselőjét.
- Sértő és felháborító - Suchman Tamás így minősítette azt a kérdésünket, hogy politikai szerepvállalását nem érzi-e összeférhetetlennek a Mazsihiszben betöltött új tisztségével. Megjegyezte, hogy régóta a keszthelyi hitközség egyik vezetője. Senkinek, így egy politikusnak sem tiltható meg, hogy éljen a lelkiismereti és vallásszabadság biztosította alkotmányos jogaival. Ez a magánéletének a része, amit soha nem kevert össze és nem is fog összekeverni a politikával - hangsúlyozta. A Mazsihisz közgyűlésén "szabályos jelölést kaptam, és szabályos választáson nyertem. Azok, akik összeférhetetlenséget emlegetnek, megkérdőjelezik egy legitim testület demokratikus módon hozott döntését."
Tegyük hozzá: az egyházak autonómiája azt is jelenti, hogy az állam nem szabhatja meg, milyen politikai tisztséget tölthetnek be az egyházi személyiségek és milyet nem. Ez mindegyik vallási közösségnek a belügye, kívülről legfeljebb azt lehet - és kell - szóvá tenni, ha az adott egyház nem felel meg a saját maga által támasztott követelményeknek. Pillanatnyilag nincs általánosan alkalmazható recept, a pártoktól való függetlenségüket rendre hangsúlyozó egyházak különböző stratégiákat követnek.
A katolikus egyházban például papok és püspökök egyáltalán nem lehetnek parlamenti képviselők. A református zsinat a közelmúltban szigorította az összeférhetetlenségi szabályokat: eddig csak a képviselővé választott lelkészeknek volt kötelező felfüggeszteniük lelkipásztori szolgálatukat, most már azoknak is, akik jelöltséget vállalnak.
Az evangélikusoknál - mondta lapunknak Frenkl Róbert, az egyház országos felügyelője - rugalmas rendszer működik. A politikai szerepre készülő evangélikus lelkészeknek annál a gyülekezetnél kell bejelenteniük szándékukat, ahol megválasztották őket. Ha a gyülekezet nem emel kifogást, akkor nagy valószínűséggel más sem fog. A parlamenti képviselők között jelenleg egy evangélikus lelkész van, a szocialista Donáth László, aki ellátja lelkipásztori teendőit, de az egyháztól ezért nem kap fizetést.
Másik oldalról közelítve a kérdést: a jelek szerint egyik parlamenti párt sem érzi aggályosnak, hogy a soraiban egyházi pozíciót betöltő emberek is felbukkannak. A megállapítás érvényes arra az SZDSZ-re is, amely a leginkább küzd az állam és az egyház szétválasztásáért. A liberális párt parlamenti frakciójában több törvényhozási ciklusban több felekezet képviselője is jelen volt, Raj Tamás főrabbitól kezdve Iványi Gábor metodista lelkészen át a Hit Gyülekezetéhez tartozó Hack Péterig.
Amúgy a legszigorúbb tiltó szabályok sem sokat érnek, ha az egyházak és a pártok csak szavakban függetlenek egymástól. A közélet más színterei rengeteg lehetőséget kínálnak arra, hogy egy párt elkötelezze magát valamelyik egyház iránt, és viszont. Ami össze akar fonódni, az össze is fonódik.
