Kilencmillió-kilencszázhetvenhétezer - ennyi lesz Magyarország lakossága 2010. január elsején a demográfiai kutatóintézet kalkulátora szerint. Az elmúlt öt évben a KSH legfrissebb adatai szerint éppen százezerrel csökkent a magyar népesség, s ha a fogyatkozás üteme nem változik - akkor öt év múltán múlt időben kell beszélni a tízmillió országlakóról.

A demográfusok az egyelőre megállíthatatlannak tetsző folyamatot azzal magyarázzák, hogy - akárcsak Európa legtöbb országában, nálunk is - mind később és mind kevesebben vállalnak gyereket. Az már viszont magyar sajátosság, hogy rövidebb ideig élünk, mint az ország fejlettségéből következne. Mindezek következtében egyelőre nem is a népességfogyás megállítása, inkább a folyamat ütemének lassítása a reális cél.

- Akarnak, de végül nem vállalnak gyereket a mai fiatalok, legalábbis nem annyit, amennyit terveztek - állítja Pongrácz Tiborné demográfus. Szerinte elsősorban a diplomások nem teljesítik ifjúkori, nagyobb családról szóló vágyaikat. - A főiskola, az egyetem után a biztos megélhetés, a karrier a cél, és a gyerek vagy a családalapítás háttérbe szorul. Ráadásul egyre többen tanulnak tovább. Ma a felnőttek tíz százalékának nincs gyereke. Ha a helyzet nem változik, ez az arány rövidesen húsz százalék lesz - mondja a demográfus.

A szakember még bízik abban, hogy a folyamat megállítható, s nem jutunk a húsz-harminc százalékos gyermektelenség németországi szintjére. - Az értékrend sokkal lassabban változik, mint a demográfiai trend, s ebben még reménykedhetünk. Magyarországon a házasság, a család értéke még mindig magasabb, mint a környező országokban. Az emberek hetven százaléka gondolja ma is, hogy a nőknek az anyaság, az anyáknak pedig a gyereknevelés az első - mondja a kutató.

Pongrácz Tiborné a Ratkó-nemzedék gyermekeit biztatná családalapításra, mert ez a generáció még megmentheti a helyzetet. Az 1974-79-es, kiugróan magas létszámú nemzedék ugyanis családonként akár egyetlen pluszgyerekkel is sokat javíthatna a helyzeten.

Alapvető változást azonban nem is a születésszám növekedése hozhatna. Ugyanis a halandóság a kirívóan magas, s egyben sajátosan magyar jelenség.

A gyerekvállalási kedv, a migráció és a halandóság egyformán szerepet játszik a népességszám alakulásában - mondja Hablicsek László, a Népesedéstudományi Kutató Intézet helyettes vezetője, aki szerint a családtámogatási rendszer nagyjából megállította a termékenység romlását. Az egy főre jutó gyerekszám (1,3) a csehekénél és a lengyelekénél is jobb. A bevándorlással óvatosan kell bánni, megoldást az semmiképpen sem jelenthet. Az viszont tragikus, hogy a születéskor várható átlagos élettartamot tekintve ma a világon a 80. helyen állunk. Lassan negyed évszázada minden évben többen halnak meg, mint ahányan születnek. A demográfiai szakadék az országon belül óriási. A halandóság a Komárom-Esztergom megyei Kisbéren és környékén például 43 százalékkal haladta meg a Szentendrei kistérség mortalitását. Kőbányán két és félszerese a szívinfarktus okozta halálozás, mint a XII. kerületben.

- Magyarországon, illetve Budapesten vannak olyan részek, ahol az életkilátások olyanok, mint némely nyugat-európai országban, máshol a szegényebb volt szovjet közép-ázsiai köztársaságokéhoz, például Türkmenisztánéhoz hasonlóak. Ugyanilyenek a különbségek a gyerekvállalási hajlandóság tekintetében is. A demográfus szerint az egészség-, illetve a családpolitikának ezeket az eltéréseket kellene figyelembe vennie.

Tény, hogy bár a politika ciklusonként más és más intenzitással, ideológiával és retorikával viszonyult a népességfogyáshoz, az eredmény többé-kevésbé azonos volt. A rendszerváltozás utáni első ciklusban a halálozások száma 100 ezerrel, a Horn-kormány idején 140 ezerrel, az Orbán-kabinet idején 165 ezerrel haladta meg a születésekét. Ez a ciklus is hozzávetőleges tartja ezt az ütemet, miközben a - többnyire határon túli magyar - bevándorlás átlagosan a természetes veszteség felét pótolja. Az MDF éppen tegnap négypárti egyeztetést kezdeményezett a demográfiai folyamatok politikai eszközökkel való megfordítása érdekében. A többi párt fogadókész. Az viszont kérdéses, hogy az emberek családi döntéseit a politika mennyire képes befolyásolni.

Generációs túlsúly?