A neve elhallgatásához ragaszkodó feladó elsősorban a zuglóiak keserveire hivatkozik. Közölte: 2002 júniusában csaknem 7000 gép érkezett, illetve indult Ferihegyről és Ferihegyre, ebből több mint 4500 haladt el a XIV. kerület (és Kőbánya) felett. Azaz napi 151 repülő. A helyzet azóta csak roszszabb lett: lehet, hogy a nagy cégek forgalma csökkent, a fapadosok belépése ezt azonban kiegyenlítette, sőt növelte - figyelmeztet.

A beadvány szerkesztője szerint az érthetetlen és elfogadhatatlan légifolyosó-kijelölés többszörösen is problémás. Elsősorban a hanghatás (a gépek például Kőbánya felett négyszáz méter magasan húznak el) és a légszennyezés (rákkeltő anyagok) miatt, de nem csak ezért: az érintettek gyakorlatilag állandó vészhelyzetben élnek, ugyanis semmi sem garantálja, hogy valamelyik gép valamikor nem zuhan rájuk. Nem beszélve az ingatlanok értékcsökkenéséről és a bennük keletkezett károkról.

Az AB-hoz forduló polgár szerint a lakosság "nem köteles tűrni a légi forgalmat a feje fölött, hiszen ez a gyakorlat az alkotmány alapján is megalapozottan kifogásolható". Egyúttal felteszi a kérdést: ki ad kárpótlást az érintett kerületek önkormányzatainak és a lakosságnak? Ki fizeti a házak ajtó-ablak cseréjét, falszigetelését, ki kompenzálja az értékcsökkenést? Megjegyzi: ha egy település közelében autópálya vagy autóút vezet el, akkor zajvédő falakat építenek, kifizetik a veszteségeket, a károkat, de a repülés esetében nem; nincsenek jogszabályok, amelyek ezeket a kérdéseket megoldanák.

A beadvány írója egyebek mellett azt kéri az Alkotmánybíróságtól, nyilvánítsa alkotmányellenesnek, hogy a gépek vegyi szennyezését senki sem méri, és hogy e szennyezést ellentételezés nélkül kell elviselni. Mondja ki: alkotmányellenes, hogy a jogszabályok nem említik, egy légi szerencsétlenség halottaiért és sebesültjeiért kik felelnek, hogy a zajmonitor rendszert és a zajvédelmi bizottságot az a szerv működteti, sőt fizeti, amely a cselekményt elköveti (a Budapest Airport Rt.), miközben ellenőrző szerve nincs. A beavatkozást sürgető civil szerint deklarálni kellene, hogy az este tíz és reggel 6 óra közti repülések szintén alkotmányellenesek.

A Budapest Airport Rt. felelőssége a fel- és leszállás során keletkező, valamint a földi tevékenységekkel összefüggő zajterhelés kezelése. Ezért a cég milliárdos fejlesztésekkel kiemelten foglalkozik a kérdéssel - közölte érdeklődésünkre az rt. kommunikációs igazgatósága. Rámutattak: a társaság tavaly üzembe állította Európa legkorszerűbb zajmonitoring rendszerét, mellyel folyamatosan figyeli a repülőtér zajterhelését, és ellenőrzi a helyes repülési eljárások betartását. A jogszabályban meghatározott zajszint túllépése esetén azonnal lépni tud. A zajmonitoring rendszer tervezési lehetőséget is biztosít az új repülési pályák meghatározásánál, segítségével el lehet végezni a szükséges zajhatáselemzéseket. A rendszer mindemellett segít a lakossági zajpanaszok kivizsgálásában is. Utóbbira egyébként egy zöldszámot [06 (80) 203-820] tartanak fenn, amelyen a Budapest Airport környezetvédelmi szakértői válaszolnak a kérdésekre.

A közelmúlt egyik legnagyobb környezetvédelmi eredménye a zajvédelmi díj bevezetése. A zajvédelmi díjat mint környezetterhelési díjat a repülőgépeket üzemeltető légitársaságok fizetik. Az évi több száz milliós bevételt "pántlikázzák", elkülönített számlán kezelik. A zajvédelmi díjból befolyt összeget kizárólag zajvédelemre használhatják fel: zajterhelést csökkentő beruházásokat finanszíroznak, a lakossági zajvédelmet fejlesztik - tudatta a részvénytársaság.

Zugló alpolgármestere szerint sem könnyű együtt élni a zajjal. Rozgonyi Zoltán érdeklődésünkre elmondta: nagyon sok a lakossági panasz, sőt magában a polgármesteri hivatalban is nap mint nap szembesülnek a problémával: van olyan gép, amely miatt meg kell szakítani a megbeszéléseket, mert a felek nem hallják egymást. Rozgonyi - akit egy másik önkormányzati tisztségviselővel együtt meghívtak a hamarosan megalakuló repülőtéri, úgynevezett zajvédelmi bizottságba - úgy látja, hogy tagként van esély a körülmények javítására. Lobbizni fognak azért, hogy a repülőgépek többsége a mostani gyakorlattal ellentétben ne északnyugat felől, hanem Dél-Buda felől, és végső soron Vecsés irányából ereszkedjen le Ferihegyre, de a legjobbnak azt tartanák, ha a nemzetközi repülőteret Budapesttől távolabbra helyeznék (a szaktárca képviselője szerint ez képtelenség). Megemlítette: a Budapest Airport Rt. Zuglóban is kijelölte azt a területet - zajvédő övezet -, amelyet a repülések leginkább érintenek. Ezen a területen - amely csaknem fél Zuglót magában foglalja - nem lehetne sem egészségügyi, sem oktatási, sem szociális létesítményt építeni, ami képtelen elvárás.

A XVIII. kerület polgármesterének egyik szeme nevet, a másik sír. Mester László elmondta: a városrészben lévő repülőtér fejlesztéseket, munkahelyeket és pénzt jelent a kerületnek, de vitathatatlan, hogy a zaj sokakat zavar. A polgármester szerint a helyzeten azzal lehetne javítani, ha a repülési szabályokat megsértő légitársaságtól befolyó bírságokból az önkormányzatok is kapnának; ezt az összeget a leginkább érintett ingatlanok zajvédelmére költhetnék.

A XVII. kerületet jóval kevésbé érinti a zaj- és légszennyezés. Persze ott is panaszkodnak, de - különös - nem azok, akiknek a legtöbb okuk volna rá: az I-es terminál mellett élő 300 ingatlantulajdonos például a közelmúltban deklarálta, hogy semmi kifogása a repülőtéri ártalmak ellen, nem is fog demonstrálni, viszont azt kéri, hogy a területet, amelyen él, nyilvánítsák lakóövezetté - tudtuk meg Kiss Lajos alpolgármestertől.