Világörökség központ ellenzi a budai alsó rakpart bővítését
A világörökségi értékek megőrzése szempontjából az optimális megoldás az lenne, ha az alsó rakpart teljes szélességében a gyalogos- és kerékpárforgalmat szolgálná - állítja a közlemény.
A Magyar Hírlap szerdán írt arról, hogy az UNESCO Budapest védett Duna-parti látképét a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé sorolná, ha a főváros a jelenlegi tervek szerint építi meg a budai főgyűjtő csatornát.
A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság Titkársága csütörtökön azt közölte, hogy a központ július 5-én juttatta el hozzájuk állásfoglalását, amely szerint az alsó rakparton futó, jelenleg kétsávos út a világörökségi magterületen belül nem szélesíthető két sávosról négy sávosra.
Nem elfogadható az út négysávossá bővítése oly módon sem, hogy két sáv a felszínen, kettő pedig az alatta található alagútban fut, amely az Erzsébet híd után felszínen futó négysávos úttá szélesedik ki.
Elfogadhatónak tartják ugyanakkor a jelenlegi helyzet fenntartását, azaz a kétsávos út üzemelését változatlan formában, vagy a forgalom egyirányúsítását a Duna két szemközti oldalának alsó rakpartján. A gyűjtőcsatorna vonatkozásában csak olyan megoldás elfogadható, amely nem jár együtt a rakpart bővítésével - áll a tájékoztatóban.
Demszky Gábor főpolgármester közölte, hogy tanulmányozni fogják az UNESCO álláspontját, s alternatív megoldást terjesztenek a helyzet megoldására a fővárosi szakbizottság, majd a Fővárosi Közgyűlés elé.
Viszont Baráth Etele azt indítványozta csütörtökön a főpolgármesternek, hogy a csepeli szennyvíztisztítóhoz vezető budai főgyűjtő építését nem az alsó rakparti, hanem a felső útszakasz alatt építsék meg. Az európai uniós fejlesztésekkel foglalkozó miniszter szerint ez azért lenne jobb megoldás, mivel így megmaradna a lehetősége annak, hogy később az alsó rakparton alagutat építsenek a közúti forgalom számára.
(forrás: MTI)