Borcsatát vesztett az ÉS, nem háborút
Bár a tegnapi tárgyaláson a felek már egyetlen új érvvel sem hozakodtak elő, a Fővárosi Ítélőtábla Kizmanné Oszkó Marianne vezette tanácsa mégis több mint egy órát tanácskozott arról, miként döntsön a Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-Tokaj-Hegyalja Kft.-nek az Élet és Irodalom ellen benyújtott sajtó-helyreigazítási keresetéről. A bíróságnak formálisan csupán arról kellett határoznia, hogy a társaság a hetilap egy márciusi cikkében szereplő időpontokban tartott-e taggyűlést, és azokról készülhettek-e jegyzőkönyvek, ám a tét nyilvánvalóan más. Akkor ugyanis a tulajdonostársak között volt a korábbi miniszterelnök felesége, Lévai Anikó, a dokumentumrészletekből pedig az is kiderült: a megbeszélések egy részén Orbán Viktor is megjelent. A volt kormányfő ráadásul a jórészt barátai tulajdonában álló cég működésével, például állami támogatások igénylésével, valamint állami tulajdonban levő üzletrészek megszerzésével kapcsolatban tanácsokkal szolgált. A lap birtokába jutott dokumentumokat egyébként az azokat öszszeállító Duda Attila ügyvéd maga minősítette jegyzőkönyvnek, míg az összejöveteleket taggyűlésként emlegette. Ha viszont a bíróság helyt ad a keresetnek, nincs taggyűlés, azokon Orbán nem vehetett részt, és jegyzőkönyvek sem készülhettek.
"Ügyes" - minősítette valaki a folyosón várakozók közül a kft. helyreigazítási kérelmét, hiszen a cég számára kedvező döntéssel anélkül hitelteleníthetik el az ÉS cikksorozatát, hogy a volt kormányfőnek vagy a cégtársak és jó barátok közül bárkinek meg kellene szólalnia, és bármit érdemben cáfolnia. A tárgyalás szünetében egyébként enyhe többségbe kerültek azok, akik úgy vélték: a tábla megváltoztatja az elsőfokú ítéletet.
És valóban ez történt, így a most már jogerős döntés értelmében az ÉS-nek a legközelebbi lapszámban közölnie kell: "Lapunk 2005. március 11-i számának Tokaji borcsaták II. című cikkében valótlanul állítottuk, hogy a Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-TokajHegyalja Kft. 2000. szeptember 6-án, 2001. június 4-én, valamint 2001. december 2-án taggyűlést tartott, és azokon jegyzőkönyv készült." A fenti szöveget egyébként május 6-án már megjelentették, hozzátéve: "bár a riportsorozat mindvégig a kft. tagjainak és a gyűlésen jelen lévő Orbán Viktornak a személyes közreműködését tárja fel, egyikük sem fordult a laphoz, helyettük a kft. ügyvezetője kér a riportok lényegét nem érintő tényre helyreigazítást".
A Fővárosi Bíróság tulajdonképpen osztotta ezt a vélekedést, amikor elsőfokú ítéletében hangsúlyozta, hogy a cikksorozat állításait érdemben senki nem vonta kétségbe. Pataky Árpád bíró fontos körülménynek ítélte, hogy a felperes Mayer Arankának, a lap tanújának az állítólagos taggyűlésekről tett vallomása, illetve az úgynevezett jegyzőkönyvek tartalma kapcsán sem tett bizonyítási indítványt. Így szerinte a vállalkozás számára tulajdonképpen közömbös, hogy azokon a bizonyos napokon tartottak-e az alakszerű követelményeknek megfelelő taggyűlést vagy sem. Helyreigazításra pedig irreleváns részletek vagy kisebb pontatlanságok nem szolgáltatnak elegendő okot.
A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja ezzel szemben az volt, hogy a felperes számára a taggyűlés léte nem mellékes körülmény, vagyis a Fővárosi Bíróság a keresetet tévesen értékelte. Ha ugyanis a tulajdonosok szabályosan összehívott taggyűlésen vettek részt, olyan tevékenységet tulajdoníthatnak nekik, amely a cég megítélése szempontjából már korántsem tekinthető irrelevánsnak - érvelt Kizmanné tanácselnök. Azt pedig, hogy az adott napokon voltak-e taggyűlések, a bíró szerint sem az alperes tanúja - aki ilyen eseményeken saját bevallása szerint nem is vett részt -, sem a beterjesztett "úgynevezett iratok" nem támasztják alá minden kétséget kizáró módon. A tanácselnök a felperes javára hozta fel azt is, hogy a társaság tagjai bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozták: a meghatározott időpontokban nem vettek részt taggyűlésen. Kizmanné ugyanakkor fontosnak tartotta elmondani: annak vizsgálata nem lehet a per tárgya, hogy a cégtársak más módon találkoztak-e egymással, illetve folytattak-e megbeszéléseket, mert a kereset nem erre irányult. A Fővárosi Bíróság ezért tévedett - szögezte le -, amikor a tagok tárgyalásaira és megnyilatkozásaira vonatkozó megállapításokat tett.
- Sajnálom, hogy megváltoztatták az ítéletet, s azokat is, akik úgy vélték: ez nem történhet meg - jelentette ki az ítélőtábla bejárata előtt rögtönzött sajtótájékoztatóján Kovács Zoltán. Az ÉS főszerkesztője szerint soha nem állították, hogy a társaság tagjai szabályos taggyűléseket hívtak volna össze, de az érintettek az összejöveteleket saját maguk nevezték taggyűlésnek, az elhangzottakat rögzítő dokumentumokat pedig jegyzőkönyvnek. Kovács sajnálatosnak tartja azt is, hogy a felperes kísérletet sem tett a lapban közöltek érdemi cáfolatára. Kérdésre válaszolva közölte: a tokaji borcsatákról szóló cikksorozat után is vannak még olyan szálak, amelyeken érdemes továbbmenni. Egyelőre azonban várják az írásba foglalt ítéletet, és annak birtokában döntenek arról, hogy mit tegyenek. A főszerkesztő nem zárta ki, hogy a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be.
