Az Elysée-palota közleménye szerint Jacques Chirac kedden "bejelenti a kormányt illető döntéseit", ugyanaznap este pedig televíziós beszédet intéz a franciákhoz.

Az Európai Unió alkotmányos szerződéséről tartott  népszavazáson 54,87 százalékos volt a nem szavazatok aránya a hivatalos végeredmény szerint. Az EU-alkotmány elfogadását a szavazók 45,13 százaléka támogatta.

A várakozások szerint távozik a miniszterelnök, Jean-Pierre Raffarin, akit reggel Chirac elnök behívatott magához. Ugyancsak megbeszélést folytatott az elnök más vezető politikusokkal, akik közül néhányat Raffarin lehetséges utódaként tartanak számon. Így többek között Nicolas Sarkozyvel, a kormányzó jobboldali Népi Demokratikus Unió (UMP) elnökével, Francois Bayrou-val az Unió a Francia Demokráciáért (UDF) centrista kormánypárt vezetőjével, valamint Dominique de Villepin belügyminiszterrel és több más kormánytaggal.

Hírügynökségi értesülések szerint a miniszterelnök hétfőn elbúcsúzott munkatársaitól.

Az amerikai sajtó nem kíméli Chiracot

A The Washington Post szerint a francia szavazók meghiúsították az európai politikai és gazdasági sorompók további leépítésének terveit és "fityiszt mutattak" Franciaország kormányzó elitjének. Az ellenzéki vezetők Chirac elnök népszerűtlenségét, a francia gazdaság gyengeségét aknázták ki, valamint azt a félelmet, hogy az ország elveszíti súlyát az egységesülő Európában. A referendum befagyasztja azt a törekvést, hogy széles körű hatalommal ruházzák fel a brüsszeli központot az uniós külpolitika alakításától kezdve a halászat szabályozásáig.

Sok francia szavazót feldühített, hogy tavaly nem volt lehetősége szavazni az Európai Unió kibővítéséről, amellyel tizenötről huszonötre növekedett a tagállamok száma és sok embert nyugtalanít Franciaországban annak távlata is, hogy az unió határain belülre kerülhet a muzulmán Törökország és az elszegényedett Ukrajna -írja a lap tudósításában.

A The New York Times szerint a népszavazás politikai zűrzavarba taszította Franciaországot és veszélybe sodorta az európai egység ügyét. Az integrációs folyamat egyre nagyobb kiábrándultságot okozott a módosabb EU-tagországokban és a referendum most az európai bővítés és egységesítés leállítását vetíti előre.

A nem hívei azzal is riogattak, hogy az erősebb EU-ban csökken Franciaország befolyása és egy olyan angolszász és ultraliberális Európa képét vázolták fel, ahol elszabadul a szabadpiaci kapitalizmus. A lap szerint a franciaországi vitát a mitikus "lengyel vízvezeték-szerelő" is színezte, az új EU-tagokból érkező munkás, aki kész kevesebb fizetséggel beérni.

A The Wall Street Journal szerint a franciák halálos csapást mértek az európai alkotmányra.

A neoliberális Európa rémképe

Michel Barnier francia külügyminiszter szerint elveszhet a francia-német vezető szerep. "Ez az első eset 50 év óta, hogy a franciák és a németek más véleményen vannak Európában egy alapvető kérdésben" - emlékeztetett Barnier.

A francia külügyminiszter figyelmeztetett: ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy elvész a politikus, szociálisabb Európában vitt francia-német vezető szerep. Barnier szerint ezzel szemben áll a másik, a liberálisabb angol-szász európai vízió, amely az uniót "egy nagy szupermarketnek tekinti."

Orbán: csökkenni fog a kiszámíthatóság

A Fidesz elnöke szerint az európai alkotmányt elutasító francia népszavazással az Európai Unió lehetősége kapott, hogy megtanulja jobban képviselni a nemzetek érdekeit. Orbán Viktor elmondta: az elutasító döntés következményei komolyak és Magyarországot sem kerülik el. Fel kell készülni arra, hogy csökken a kiszámíthatóság, nő a bizonytalanság, és a kiút megtalálása hosszú ideig is eltarthat. A magyar érdek az, hogy Közép-Európa befolyása az uniós döntésekre növekedjék, és elháríthassuk azokat a hátrányos megkülönböztetéseket, elsősorban a mezőgazdaságban és a munkavállalásban, amelyeket az uniónak már korábban fel kellett volna számolnia.

Josep Borrell, az Európai Parlament, Jean-Claude Juncker, az Európai Tanács és José Manuel Barroso közleményben sajnálkoznak a döntés miatt, "mert olyan tagországtól jön, amely közös jövőnk építésének nélkülözhetetlen motorja volt az elmúlt 50 évben". Részletek>>

Szájer József (Fidesz), az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke szerint nem kell pánikba esni, hiszen az Európai Unió a jelenleg érvényes nizzai szerződéssel is működőképes.

Tabajdi Csaba, a magyar szocialista EP-delegáció vezetője emlékeztetett, hogy néhány napon belül jön a hollandiai népszavazás, s ennek eredményét szerinte a franciaországi "nem" után már most tudni lehet.

Szent-Iványi István SZDSZ-es EP-képviselő szerint ha a holland referendum eredmény is negatív lesz, akkor az EU-alkotmánynak ebben a formájában vége.

Václav Klaus cseh államfő úgy látja: Hatalmas űr tátong az európai politikai elit és az egyszerű emberek nézetei között. Gyurcsány: a "nem" sajnálatos, de nem végzetes

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfői nyilatkozatában leszögezi: az unió a jelenleg érvényes szerződések alapján is működőképes. Az európai alkotmányos szerződés franciaországi elutasítása az EU egyfajta befelé fordulását jelentheti, ami ellentétes a magyar érdekekkel - mondta a magyar külügyminiszter. Részletek>>

A francia sajtó földrengésnek tekinti a "nem" győzelmét

La Tribune című gazdasági lap szerint a "földrengés" mindenekelőtt belpolitikai jellegű, mert az ország lakossága brutális módon emlékeztette Chirac elnököt arra, hogy nem hallották meg a legutóbbi választások során, sem a tartományi, sem az európai választások esetében.

A Le Parisien "óriásinak" nevezi a "nem" szavazatok 55 százalékos arányát. "A franciák megtagadták Jacques Chiracot, de a politikai vezetők nagy részét, mind a bal-, mind a jobboldalon" - írta a népszerű lap.

A baloldali Libération a népszavazást "A legnemebb napnak" nevezi, míg a francia politikai osztályt "struccok által nevelt, évek óta hazudozó, notórius alkalmatlanoknak" minősítve, beleértve magát az államfőt is.

A legnagyobb példányszámú francia napilap, a Ouest-France úgy vélekedik, hogy "holnaptól abba kell hagyni azt, hogy Európát vádoljuk gondjainkért, mint ahogyan az túl gyakran előfordult korábban."

A jobboldali Le Figaro szerint "a franciák tudatára ébredtek igazi hatalmuknak, hogy megváltoztassák az európai építés irányát, és orientálják választásuk által 450 millió európai sorsát".

A Párizsban megjelenő International Herald Tribune a népszavazást "az európai alkotmány végleges elutasításának" tekinti, és hangsúlyozza, hogy a "nem" győzelme Chirac elnök személyes kudarca is.

A kommunista L'Humanité szerint "szabad az út, hogy a többi európai néppel együtt egy új alkotmányos szerződést hozzanak létre".

A francia vidéki lapok többsége azt emeli ki, hogy a francia választók inkább egy hiteltelenné vált francia politikai osztály ellen, mintsem az európai alkotmány ellen szavaztak.

(forrás: MTI)

Michel Barnier