Greenpeace-győzelem: agrárvész

A kiszivárgott információk szerint (Tóth László Levente Napi Gazdaság, 2004. december 20.) a géntechnológiával nemesített (GM) növények termesztésének betiltására készül a kormány.

Ebben nyilvánvalóan szerepe van a Greenpeace-nek, mely mindenképpen hátráltatni igyekszik a csúcstechnológiát megtestesítő és ezzel a versenyképességet meghatározó növénytermesztési gyakorlat hazai bevezetését. Figyelemre méltó, hogy ez a nemzetközi szervezet milyen átütő sikerrel tudta céljai szolgálatába állítani a hazai civil és szakmai szervezetek egész sorát. Aktivistáik, ahogy azt tőlük megszoktuk, a tudományos tényeket és a széles körű nemzetközi tapasztalatokat figyelmen kívül hagyva, általánosságokra épített csúsztatásokkal igyekeznek meggyőzni a tisztségviselőket arról, hogy a magyar agrárium mellőzheti a világban és újabban Európa számos országában meghonosodó csúcstechnológiákat. Még a kormányzati anyagokban is megjelennek a Greenpeace félelemkeltésre alapozó brosúraszövegei.

A géntechnológiai módszerek moratóriumára nálunk akkor kerülne sor, amikor az EU hivatalosan feloldotta a GM-növények termesztésére és az e növényekből származó termékek forgalmazására vonatkozó tilalmat. Az EU döntéshozói belátták, milyen gazdasági és szociális következményei vannak az amerikai és ázsiai országokkal folytatott technológiai versenyben való lemaradásnak. Philippe Busquin (az EU előző tudományos biztosa) által vezetett bizottság hivatalosan is megfogalmazta a növényekkel kapcsolatos fejlesztési és gazdasági elveket. Talán nem érdektelen a hazai döntések során is figyelembe venni a következő négy tételt a Jövő növényei című tanulmányból: 1. A genomikai és biotechnológiai módszerek hatékonyabbá teszik a növénynemesítést, a -termesztést és az élelmiszer-feldolgozást. E módszerek révén egyrészt javíthatjuk termesztett növényeinket, másrészt biztosíthatjuk a fogyasztó választási szabadságát a hagyományos, a bio- és a GM-élelmiszerek között. 2. Az EU-nak garantálnia kell mindhárom technológia párhuzamos létezését - egyiket sem kizárva, egyiket sem preferálva. 3. Ha az EU mezőgazdasági tevékenysége technológiailag nem lesz eléggé versenyképes, akkor a gazdák nem tudják majd ellensúlyozni a hagyományos növények piacának szűkülését és a GM-növények piacának elszívó hatását alternatív (például bio-) piaci termékekkel. 4. Fontos tény, hogy az elmúlt több mint másfél évtizedben a GM-növényekkel kapcsolatban az igen szigorú ellenőrzés és értékelés nem tárt fel káros következményeket a környezetre és az emberi egészségre nézve.

E megállapítások ismeretében nincs magyarázat arra, miként vállalhatja a magyar agrárvezetés a sereghajtó szerepét, amikor a versenytársak kedvező szabályozással és a kutatási-fejlesztési források bővítésével segítik elő a növénynemesítés eredményességét és a környezetet kímélő agrotechnikák bevezetését.

Erre számos példát idézhetnénk, de talán elegendő a francia mezőgazdasági minisztérium irányításával 2002-2003-ban megvalósított európai (POECB) programot megemlíteni. E független vizsgálat számításai szerint a rovaroknak ellenálló GM-kukorica termesztése révén hektáronként 0,5 l rovarölő szert lehetett megspórolni 2-6 százalékos terméstöbblet mellett. Mi indokolja, hogy a magyar gazdákat kizárják az ilyen technológiák hasznosításából? Miért nem fontos a magyar szántóföldek vegyszerterhelésének mérséklése?

A Greenpeace agitációjának sikerét látva kevés esélyt adhatunk annak, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképességét szolgáló szabályozást dolgozzanak ki. A titokban, lóhalálában kilobbizott kormányzati döntés világosan mutatja, hogy a magyar agrárium versenyképességét nagy veszély fenyegeti. De talán mégis megtörténhet a csoda, hogy a kormány megfontoltabban cselekszik, és időt enged magának egy átfogó koncepció és cselekvési terv kidolgozására.

A szerző az MTA rendes tagja

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.