Ötven százalékkal vagy ezt is meghaladó mértékben nőnek az illetékek jövőre. Az öt évre érvényes útlevélért a jelenlegi négyezer helyett hatezer, a tízévesre hatezer helyett tízezer forintot kell leszurkolni január 2-től. A 18 évesnél fiatalabbaknak és a hetvenévesnél idősebbeknek ezer helyett 1500 forint lesz az úti okmány ára.

Másfélszer többet, vagyis hatezer forintot kérnek a gépjármű forgalmi engedélyének kiadásáért, illetve cseréjéért, valamint a törzskönyvért. Hasonló arányú drágulásra számíthatnak azok is, akik vállalkozói igazolványt váltanak ki: nekik - az idei ötezer helyett - tízezer forintot kell leróniuk. Aki csupán adatváltozás miatt kezdeményezi az igazolvány cseréjét, kétezer helyett háromezer forintot fizet. Ez a néhány tétel várhatóan legalább egymillió embert érint, és a költségvetésnek néhány milliárdos többletbevételt hozhat. A személyi igazolvány, illetve a lakcímkártya kiállítása nem drágul.

A jövő esztendő az új lakást vásárlók számára is tartogat kellemetlen meglepetést: idén harmincmillióig, jövőre azonban csak 15 millióig tekintenek el az illetéktől. Ez azt jelenti, hogy egy harmincmilliós ingatlan után januártól mintegy kilencszázezer forintos többletkiadással kell számolni. Aki azonban használt lakását értékesíti, a kapott öszszeget levonhatja új otthona vételárából, és csak a különbözet után fizet - ha az meghaladja a 15 milliós határt. Januártól egyes autók és motorkerékpárok vásárlása szintén többe kerül: az 1890 köbcentinél nagyobb hengerűrtartalmú személyautók és az ötszáz köbcentit meghaladó motorkerékpárok esetében köbcentinként 15-ről húsz forintra nő az átírási illeték.

Az értékpapír öröklése illetékkötelessé válik. Közeli hozzátartozó esetén 18 millió forintig 11, 18 és 35 millió között 15, felette 21 százalékot kell fizetni, távolabbi rokonnál már negyven százalék a maximum. Így jobban jár, aki ilyen javait öröklési szerződéssel engedi át hozzátartozóinak, mert ekkor az illeték csupán a tíz százaléka az értéknek.

Az államigazgatási eljárás általános illetéke ugyan nem változik, a fellebbezés viszont drágább lesz: ha a jogorvoslati kérelem forintosítható - például a kiszabott adót, vámot vagy illetéket vitatják -, minden megkezdett tízezer forint után 350 helyett négyszáz forintot kell fizetni. A legkisebb illeték négyezerről ötezerre, a legnagyobb négyszázezerről ötszázezerre emelkedik. Ha a jogorvoslati eljárás tárgyi értéke nem megállapítható, a jelenlegi négyezer helyett ötezret kell befizetni. Emelkedik a válóper illetéke is: a nemért 12 ezer forintot kell leróni az idei tízezer helyett. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatáért 15 ezer helyett 16 és fél ezer forintot számítanak fel, a kisajátítási határozat megtámadásának illetéke nyolcezerről tízezerre emelkedik, s ha valakinek a bíróság előtt érvényes általános meghatalmazásra lenne szüksége, 15 ezer helyett 18 ezer forintot fizethet.

Illetékbélyeg helyett készpénzzel fizetünk

Az illeték befizetésének szabályai is változnak 2005-ben: az eljárások egy részében megszűnik a hamisítható illetékbélyeg, és a kiszabott összeget - az egyes eljárásoktól függően - postai csekken, készpénzben, bankkártyával, illetve banki átutalással kell leróni. Például az adó- és a vámhatóságnál átutalhatják az illetéket a megadott számlaszámra, de a hivatalokban adott csekk segítségével postán is befizethetik. Az okmányirodákból március végével száműzik az okmánybélyeget, és attól kezdődően a házipénztárba történő befizetéssel, postai csekken, illetve bankkártyával róható le az illeték.

Tizenötmillió felett az új lakásért is illetéket kell majd fizetni