Hogy ez mit is jelent, arra még viszszatérünk, ám először érdemes megismerkedni a falu névadójával. A most 61 éves Novák Tamást nem véletlenül nevezik piackirálynak: az általa alapított Novák és Novák Kereskedőház Rt. - amelyben a második név ifjabb Novák Tamást jelöli - elsősorban piacok üzemeltetésével foglalkozik.

Novák Tamásnak azonban nem csak a piacok körül forog az élete. Az egyik legfontosabb vállalkozása Srí Lankán található, ahol egy drágakő-kereskedelmi céget működtet. A Novák család az elmúlt években az idegenforgalom, a szállodaipar és a vendéglátás területén is indított vállalkozásokat.

- Novákfalva azonban eltér minden eddigi próbálkozásomtól, az üdülőfalu ugyanis nem üzleti vállalkozás - szögezi le Novák Tamás. - Az egyéb cégeimben megtermelt profit egy részét fektettem ebbe az üdülőfaluba, amelynek a legfőbb célja, hogy itt végre magyarnak érezhessem magam. Szerencsés vagyok, mert megengedhettem magamnak azt a luxust, hogy felépítsem ezt a magyarságtudatot erősíteni hivatott létesítményt.

A Velem határában csodaszép környezetben megépült hat és fél hektáros üdülőfalu hivatalos neve: Novákfalva Millenniumi Emlékpark és Üdülőfalu. Az építkezés négy évvel ezelőtt kezdődött, előbb az emlékpark, majd az apartmanházak, később a nagycsaládosok házai készültek el, a beruházás azonban csak jövőre fejeződik be, amikor már uszoda, babamúzeum és egy jurtamúzeum is várja a vendégeket.

Novák úr azt mondja: nem véletlenül választotta ki éppen Velemet álmai megvalósításához. A budapesti vállalkozó már 1979-ben kinézte magának ezt a települést, amikor egy nyugati határszéli kereskedőház számára keresett irodát. Akkor eldöntötte, hogy ha valaha idegenforgalmi vállalkozásba kezd, ezen a vasi településen fogja megvalósítani. Magyarázatképpen hozzáteszi: nem nagyzolásból nevezte el saját magáról az üdülőfalut.

- Bosszúból lett Novákfalva a neve - állítja a vállalkozó. - Annyi gáncsoskodás ért az építkezés során a hatóságok részéről, annyi engedélyt tagadtak meg tőlem, annyit kukacoskodtak, hogy saját magamról neveztem el a létesítményt. Hadd pukkadjon meg mindenki, aki meg akarta akadályozni az üdülőfalu létrejöttét!

Pedig nem biztos, hogy a különböző hatóságok szándékosan gördítettek akadályt Novák úr tervei elé. Lehet, hogy csak az előírásokat akarták betartatni a vállalkozóval.

- Rendben van, azt elismerem, hogy öntörvényű ember vagyok, és amit egyszer a fejembe vettem, azt véghez is viszem - állítja Novák Tamás. - Emlékszem, hogy az apartmanházak terveit csak úgy engedélyezték, ha azok egybeépülnek. Nekem viszont az volt az elképzelésem, hogy mindegyik kis apartman egy-egy különálló házikó legyen. Így is épültek meg. Amikor kijöttek az építési hatóságtól ellenőrizni, majdnem elájultak. Meg is büntettek, de kifizettem. Az az igazság, hogy ha eltérek a szabályoktól, előre bekalkulálom a költségvetésbe a büntetést is.

De mitől is számít "ízig-vérig magyar létesítménynek" Novákfalva? Aki egyszer is megfordult itt, annak ezt nem kell magyarázni.

Az üdülőfaluba fából faragott kapubálványok között lehet belépni, ahol a látogató elsőként egy aranyozott apostoli kettős keresztet pillant meg, amelyen az 1920-ban Trianonban keresztre feszített történelmi Magyarország zománctérképe látható a mai államhatárok fekete körvonalával. Trianonnak egyébként is kiemelkedő szerep jutott Novákfalván, hiszen minden délután fél ötkor - a békediktátum aláírásának időpontjában - megszólal a trianoni emlékharang, amely két percig tartó zúgással idézi fel a magyar történelem tragikus fejezetét.

Az üdülőfalu kerítése mentén 74 kopjafa áll, amelyek a 64 vármegyét, a nyolc horvátországi vármegyét, Budapest székesfővárost, valamint magát a történelmi Magyarországot szimbolizálják. Egy nemzetiszínű ponyva alatt helyezkedik el Novákfalva szabadtéri temploma, amely mellett faragott oszlopok, székely kapuk, hagyományos magyar címerek láthatók. A falualapító a millenniumi emlékparkban igyekezett megörökíteni saját alakját is: az Árpád- Álmos dinasztiának, a Szent Koronának, valamint a kőszegi grófoknak a címerei mellett feltűnik a Novák család címere is. A szabadtéri színpadhoz vezető kalotaszegi kapu tetőzete alatt pedig rovásírással az olvasható: "Készíttette Novák Tamás".

Akadnak olyan látogatók, akik az üdülőfalut eklektikusnak, harsánynak és túlzsúfoltnak érzik, ám Novák úr szerint ők vannak kisebbségben.

- A vendégek döntő többsége el van ragadtatva Novákfalvától - mondja a falualapító. - Az is igaz persze, hogy elsősorban erős magyarságtudattal rendelkező emberek jönnek el hozzánk, akiket a magyarság kultúrtörténetének és a történelmi Magyarország hangulatának megidézése boldogsággal tölt el. Én is itt érzem magam a legjobban, üzleti ügyeim intézése mellett ma már az évből hat hónapot Novákfalván töltöm.

Az üdülőfalu látogatottsága évről évre nő: az elmúlt nyáron 75 százalékos kihasználtsággal működött, igaz, a téli szezonban még kevés a vendég. Ottjártunkkor éppen az erdélyi Kalotaszegről érkezett vendégek tartózkodtak Novákfalván. Nekik nem kellett fizetniük a szolgáltatásokért, mert mint kiderült, Novák úr személyes vendégei. Az erdélyi fiatalok valójában a piackirály segítői: előkészítik a terepet Novák Tamás számára, aki a közeljövőben Kalotaszegen épít majd egy - a velemi Novákfalvához hasonló - üdülőfalut.

A kilencvenes évek első felében még sok budapesti piacot a Novák család működtetett, ma már csak a rákospalotai, a Fáy utcai és a Verseny utcai van a kezében. Ezeken kívül számos vidéki és határon túli piac is a kereskedőház érdekeltségébe tartozik: ezek közül a legfontosabb a szentgotthárdi és a sepsiszentgyörgyi.

Apartmanházak a faluban