a Dél-Alföldön található. A rendszerváltás idején sok helyen próbálkoztak e körök újjáélesztésével, a legtöbbször azonban eredménytelenül.

A mozgalom fénykorához képest ma csak elvétve található az országban olvasókör: az első világháború előtt százszámra működő, különösen az alföldi falvakban gyakori olvasókörök a második világháború után többnyire megszűntek.

Komlósi Józsefnek, a Székesfehérvárott működő Vörösmarty Mihály Fejér Megyei Könyvtár igazgatójának kutatásai szerint a megyében fehérvári kispapok alakították meg az első olvasókört az 1820-as években. 1840-ben már működött a Fejér Megyei Olvasótársaság is, amely több falusi kört fogott össze. Az olvasókörök errefelé is, akárcsak országszerte, a kiegyezés és az első világháború közötti időszakban élték virágkorukat, mondta lapunknak Komlósi József. Az akkori vallás- és közoktatási miniszter, Eötvös József 1867. július 3-i felhívásának megjelenése után gombamód szaporodtak az olvasókörök és népnevelési egyletek. A két világháború között éppen az olvasókörök könyvállománya jelentette az első kölcsönkönyvtárak törzsanyagát, így fokozatosan csökkent az érdeklődés az olvasóköri mozgalom iránt. Fejér megyében ma például egyetlen ilyen szerveződésről tud a megyei könyvtár igazgatója: 2002-ben Alcsútdobozon alakult meg a Polgári olvasókör - ez azonban inkább politikai jellegű egyesülés, s nem hagyományos jellegű, népnevelési, művelődési céllal létrejött szerveződés.

Jól példázza az egykori olvasókörök hányatott sorsát a több mint száz éve bejegyzett, ma is működő balmazújvárosi '48-as Független Olvasónépkör. Erről a civil szerveződésről 1895-ből maradt fenn az első írásos megjegyzés. Az egylet három alkalommal is kénytelen volt szüneteltetni működését: a két világháború idején, valamint az 1960-as évek derekától egészen 1988-ig. A rendszerváltás közeledtével újjáalakult balmazújvárosi körnek saját székháza van, s kétszáz tagot számlál. A tagdíj évi ezer forint, a kört azonban rendszeresen támogatja a helyi önkormányzat, és további bevételekre tesz szert a helybéliek személyi jövedelemadójából átutalt egy százalékokból, valamint bérleti díjakból, mivel a kör székházát igénybe veszik különböző rendezvények céljaira.

Somogy megyében is a rendszerváltás idején próbálkoztak több településen az olvasóköri mozgalom felélesztésével, de akkor minden ilyen kezdeményezés elhalt az érdeklődés hiányában - tudtuk meg Köppferné Szeles Judittól, a megyei könyvtár igazgatóhelyettesétől. Ma két somogyi település könyvtárában működik olyan kör, amely emlékeztet a régi olvasóközösségekre. Zamárdiban a kör tagjai minden évben kiválasztanak egy-egy művet, amelyet elolvasnak, megbeszélnek, elemeznek, majd vetélkedőt rendeznek a témáról. Somogyszobon a helyi kulturális egyesületen belül működik hasonló olvasókör: itt ugyancsak évente egy-egy mű megismerését és elemzését tűzik napirendre. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egyetlen olvasókör létezik: a háromezer lakosú Megyaszón. A település egykori kántortanítójáról elnevezett Hankó Zoltán olvasókör 1987-ben alakult, ma ötven tagja van, évi ötszáz forint a tagdíj. A kör többnyire irodalmi, zenei programokat, előadásokat, kiállításokat, képzőművészeti alkotótáborokat, sőt ötödik éve népfőiskolai tanfolyamokat is szervez. Az olvasókör alapítója és vezetője, Szegedi Miklósné könyvtáros az idén tevékenységéért a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetésben részesült.

Ma a hozzáférhető adatok szerint 27 hivatalosan bejegyzett olvasókör működik Magyarországon, mondta lapunknak Szente Ferenc, aki a közelmúltig az Olvasókörök Országos Szövetségének elnöke volt. A körök többsége a Dél-Alföldön található: eredetileg is itt volt a mozgalom legjelentősebb bázisa, itt a legerősebbek a hagyományok. Érdekesség, hogy a rendszerváltás után Baján szerb, Mohácson horvát nemzetiségi olvasókört szerveztek. A közelmúltban a határon túli magyarok körében is felvetődött, hogy csatlakozni kellene a magyarországi olvasóköri mozgalomhoz, mondta Szente Ferenc.

Van, ahol újjáalakult, van, ahol megszûnt