Rekordmagasságba, 39,4 millióra emelkedett a HIV-vírussal fertőzött felnőttek és gyerekek száma a világon, az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO legfrissebb jelentése szerint. Pontos adatok csak a regisztrált betegekre vonatkozóan vannak, de sokan csak akkor szembesülnek a fertőzés tényével, amikor már a végső stádiumba kerülnek. Csak az idén 3,1 millióan haltak meg világszerte AIDS-betegségben, és 4,9 millióan fertőződtek meg.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közelmúltban közzétett, ötven országra kiterjedő felmérése szerint a 35,7 millió, 15-49 év közötti HIV-pozitív felnőtt közül 26 millióan munkavállalók. A szervezet előrejelzése szerint a betegség miatt jövőre csaknem kétmillió ember válik munkaképtelenné, míg 1995-ben ez a szám "mindössze" félmillió volt. Előrejelzések szerint 2015-re hatmillióra emelkedhet azoknak a munkavállalóknak a száma, akik AIDS-ben veszítik életüket. Az elmaradott régiókban - Afrikában, Ázsiában, Latin-Amerikában és a karibi térségben - a beteg családtagok ápolása miatt további munkaképes korú felnőttek maradnak ki a legális és informális munkaerőpiacról - ez akár meg is duplázhatja a betegségek és halálozások a gazdaságra és a szociális ellátórendszerekre gyakorolt közvetlen hatását.

A járvány terjedése a vállalkozások termelékenységének visszaesésével jár a szakképzett és tapasztalt munkások elvesztése miatt, és növeli a munkaerőköltségeket is, különösen a fejlődő országokban, ahol az oktatási rendszer sajátosságai és az iskolázottság viszonylag alacsony szintje miatt sokkal nehezebb pótolni az elveszett tudást.

A felmérés szerint abban a 41 országban, ahol mérhető volt a betegség hatása, a munkaerő kiesése miatti veszteség 1992-2002 között összességében véve meghaladta a 17 milliárd dollárt évente, és átlagosan 0,9 százalékkal fogta vissza a GDP növekedését. Az afrikai országokban 1,1 százalékkal volt kisebb a GDP-növekedés az AIDS miatt. Ennek halmozódó hatása tizenöt éves távlatban az ILO számításai szerint már 14 százalékos, 300 milliárd dolláros veszteséget jelent. Néhány ország esetében - például Kína, India, Brazília vagy éppen az Egyesült Államok - azonban a népesség és a gazdaság dinamikus növekedése, valamint a fertőzés az összlakossághoz viszonyított alacsony előfordulási aránya miatt a járvány alig, vagy egyáltalán nem volt mérhető hatással a GDP alakulására.

A legveszélyeztetettebb terület Fekete-Afrika: itt él az összes HIV-vírushordozó 64 százaléka, mintegy 25,4 millió ember. A WHO adatai szerint Afrikában az idén megközelítőleg 2,3 millió ember halt meg AIDS miatt. Ázsiában becslések szerint 8,2 millió HIV-pozitív él, 2003-ban 1,2 millióan fertőződtek meg. A fertőzöttek száma majdnem 50 százalékkal emelkedett Kelet-Ázsiában, elsősorban Kínában, Indiában pedig jelenleg 5,1 millió regisztrált vírushordozó él. A karibi térségben a felnőtt lakosság 2,3 százaléka számít vírushordozónak, ez 440 ezer embert jelent. Kelet-Európában és Közép-Ázsiában 1,4 millióra emelkedett a fertőzöttek száma - közte 48 százalékkal a nőké -, és elsöprő többségük, 70 százalékuk Oroszországban él. Oroszországban és Ukrajnában leginkább az intravénás drogfogyasztás miatt terjed a kór. Tavaly a régióban 210 ezer új vírushordozót regisztráltak, az AIDS-ben elhunytak száma pedig 60 ezer volt. Nyugat-Európában az idén 21 ezren fertőződtek meg HIV-vírussal, az összes HIV-pozitív száma 610 ezerre tehető, és 6500-an haltak meg AIDS-betegségben.

Az ILO jelentése szerint például Zimbabwéban - hacsak nem történik jelentős változás a probléma kezelésében -, 2015-re az ország munkavállalóinak több mint 40 százalékát veszítheti el: munkaképtelenség, hiányzások a fellépő megbetegedések, a betegek ápolása, és végül az elhalálozások miatt. További három afrikai országban ez az arány eléri majd a 30 százalékot, 19 országban pedig a munkavállalók egytizedének elvesztésével kell számolni.

A számítások szerint 2015-re a halálozások és a megbetegedések várhatóan egy százalékkal növelik az egészséges munkaképes korúakra nehezedő gazdasági terheket, és több mint egy százalékkal a szociális kiadásokat. - A járvány fenyegetést jelent a fenntartható globális társadalmi és gazdasági fejlődésre, az emberi erőforrások ilyetén elvesztése közvetlenül veszélyezteti az ENSZ millenniumi célkitűzéseit, a szegénység elleni harcot, illetve a fenntartható fejlődés elősegítését - jelentette ki egy korábbi interjúban Juan Somavia, az ILO főigazgatója.

Az egészségügyi dolgozóknak kötelező a tesztTavaly 63 új fertőzöttet regisztráltak, s ezzel 1104-re emelkedett az 1985 óta felderített HIV-pozitív emberek száma Magyarországon. Szakértők szerint ez megfelel a közép-európai átlagnak. - Ebben azok is szerepelnek, akik azóta már elhunytak AIDS-ben, viszont a fertőzés előfordulásának valódi nagyságát lehetetlen megállapítani, sokan ugyanis nem is tudnak fertőzöttségükről - mondja Csernus Eszter, a Társaság a Szabadságjogokért Egyesület jogásza. Hazánkban 1985-ben regisztrálták az első beteget, azóta lehet AIDS-szűrésen részt venni. A teszt ingyenes, és lehetőség van az anonimitás megőrzésére is. Ha bebizonyosodik a HIV-fertőzés ténye, az egészségügyi ellátás igénybevételéhez már szükséges a beteg nevesítése. Csernus Eszter szerint a HIV-vírushordozók szenvedő alanyai a munkahelyi hátrányos megkülönböztetésnek. Ilyen eset azonban alig kerül nyilvánosságra, egyrészt, mert a fertőzöttek igyekeznek titkolni betegségüket, másrészt még súlyos jogsértés esetén sem fordulnak bírósághoz. A jogszabályok két területen írnak elő negatív AIDS-tesztet a munkavégzés feltételeként: az egészségügyben és a prostituáltak esetében. - Ennek ellenére hallottunk arról, hogy takarítói állás betöltésének feltétele volt az AIDS-teszt, sőt, hazai autógyárról is tudunk, ahol ezt megkövetelték - mondja a jogász. Ráadásul a fertőzést követő 4-6 hetes időszakban, bár a vírus már a szervezetben van és fertőz is, még kimutathatatlan - így a teszt csak arról tudósít, hogy hat hete még nem volt beteg az illető.

Indonéziai fiú a jakartai drogrehabilitációs központban. Indonéziában ENSZ-program segíti az AIDS elleni küzdelmet