A nagyobb növekedés magyarázata, hogy a jég a napsugárzás 80-90 százalékát visszaveri, ám a fehér felület eltűnésével egyre több napenergia fűti a sarki vidéket, ez pedig még több jeget és havat olvaszt meg. Ha a tendenciák nem változnak, a jégolvadásnak katasztrofális következményei lehetnek.

Az egyik kutató, Pal Prestrud szerint az előrejelzések szerint az Arktisz környékén a világátlagnál kétszer-háromszor gyorsabban melegszik a klíma, mint másutt. "A nagy olvadás már megkezdődött" - írták a kutatók. Az összegző tanulmányban öt lehetséges változatot dolgoztak ki. A legrosszabb szerint 2070 környékén már egyáltalán nem lesz jég az Északi-sarkon. A kevésbé pesszimista jóslat sem kecsegtet sok jóval: 2100-ra a jég 50-60 százaléka elolvad. A káros következmények egyike, hogy a tengerek szintje 10-90 centiméterrel megemelkedik. A másik: számos sarki lény életfeltételei, például a jegesmedvéké, megsemmisülnek. Élőlények tízezreinek kellene új lakóhelyet keresni, de ilyet legfeljebb a Déli-sark környéke kínál.

Az olajipar ezen az ügyön is nyerhet. A New Scientist szerint jelentős olaj- és gázmezők húzódnak a ma jéggel borított régiók alatt. Prestrud állítja, a világ készleteinek negyedét ez a terület rejti.

2003-ra már jelentõsen visszaszorult a jégpáncél