A bírósági tárgyalásokon a rend fönntartása nem a kalapácson múlik - így összegezhető azoknak a bíráknak a véleménye, akiket arról kérdeztünk, hogy követendőnek tartják-e a Somogy Megyei Bíróság kezdeményezését: a rendfenntartó kalapács használatát.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságon egyelőre nem tervezik a rendfenntartó kalapács bevezetését. Ennek ellenére Nyakó Zsuzsanna, a bíróság elnökhelyettese nem zárta ki, hogy hatásos lehet az eszköz, amelynek - miként hangsúlyozta - a magyarországi jogi kultúrában nincs hagyománya. Nagy Zoltán, a Győri Ítélőtábla büntetőkollégiumának a vezetője azt fejtegette, hogy a bírói kalapács nem hatalmi jelkép, hanem a szakmai instrumentum része. Sokak képzeletében hozzá is tartozik a tárgyalásokhoz - ez nem kevés filmélmény hatására alakulhatott így. Nagy Zoltán utalt rá, hogy a bírósági eljárásnak vannak törvénybe foglalt, rituális részei. Ilyen például az, hogy a védő, az ügyész, a tanú vagy a vádlott egyaránt állva szól a köztársaság címere alatt ülő bíróhoz. A kalapács ennek a rituálénak a kelléke lehet, ám puszta használata önmagában nem teremt rendet a tárgyalóteremben. Nagy Zoltán úgy tapasztalta: a bíró szavának az esetek igen nagy többségében azonnal foganatja van, a rendre pedig nemcsak a bíróság védelme érdekében van szükség, hanem azért is, mert a tárgyalás során az eljárás egyetlen résztvevőjének sem eshet baja. Wirth Béla, a Baranya Megyei Bíróság elnöke azt hangsúlyozta: a bíróknak a szaktudás, a személyiség és a lelkiismeretesség ad tekintélyt, s ha ez hiányzik, akkor hiába a kalapács. A mezőtúri városi bíróság elnöke, Hegyi László úgy összegezte véleményét: a tárgyalóteremben eddig is megoldották a konfliktusokat kalapács, csengő, netán furkósbot nélkül, legfeljebb a hangjukat emelték fel a tárgyalást vezető bírák, ha fegyelmezni kellett a feleket. Kunszentmártonban az egyik bíró azt mondta: igazából akkor van gond, ha büntetőpereket tárgyalnak, és súlyosabb az ítélet, mint amilyet a vádlott várt. Ilyenkor előfordul, hogy átkozódni kezd az elítélt, s azzal fenyegetőzik: ha kiszabadul, a bírón torolja meg a büntetést.

A tudósítóink által megkérdezett bírák több olyan esetet is említettek, amikor rendteremtésre volt szükség. A szabolcsi tapasztalatok szerint főképpen a válóperes felek nem képesek fékezni indulataikat. Nyakó Zsuzsanna tájékoztatása szerint a tettlegességig fajuló rendzavarás nagyon ritka, de előfordult már, hogy a válni akaró férj és feleség a bíróság, valamint az őket képviselő ügyvédek szeme láttára estek egymásnak. A bírónak a teremőrök beavatkozását kellett kérnie. Erre viszont nem mindenütt van lehetőség: Szolnok megyében azt mondták, hogy a kisebb városi bíróságokon pénz híján nem tudnak alkalmazni állandóan a tárgyalóteremben posztoló teremőröket. Így még azzal sem fenyegetőzhet a bíró, hogy azonnal kiürítteti a termet - mit érne el vajon azzal, ha az asztalt csapkodná a kalapáccsal? A Győri Ítélőtábla büntetőkollégiumának vezetője egy különös esetet említett: egyszer ítélethirdetés közben a vádlott hisztériás rohamot kapott, a nyaka köré csavarta a vezetőpórázt, és azzal fojtogatta magát. A tárgyalást félbeszakították, orvosi ellátásban részesítették a vádlottat, majd folytatták az ítélethirdetést.

A Szegedi Ítélőtábla - ahol szintén nem tervezik a rendfenntartó kalapács bevezetését - sajtószóvivője, Kasza Ferenc közölte: a gyakorlatban nagyon ritkán fordul elő, hogy megsértik a tárgyalás rendjét. A legtöbb esetben elegendő a bírói figyelmeztetés. Amennyiben viszont ez nem vezet eredményre, a bíró kiróhat pénzbírságot, vagy kivezettetheti a renitenskedőt a helyiségből. Kasza Ferenc azt mondta: saját korábbi bírói gyakorlatában mindössze egy alkalommal fordult elő, hogy a peres felek állandó közbekiabálással zavarták meg a tárgyalást. A hangoskodókra egymás után több alkalommal is pénzbírságot róttak ki, így végül a bíróságnak büntetésként befizetett összeg magasabb volt, mint a per tárgyát képező vagyontárgy értéke. A rendbírság a jelenleg hatályos jogszabály szerint akár 500 ezer forint is lehet.

A rendkalapács bevezetésével szemben olyan érv is elhangzott: ha a kalapács visszatérne, akkor újra fel lehetne ölteni a parókát is, hisz az is hozzá tartozott a bíróság kelléktárához, márpedig a vendéghajat egyetlen bíró, ügyész és ügyvéd sem kívánja vissza.

Kalapács után jön a paróka?