A verespataki Kirnyik-havas római kori tárnáiban végzett feltárások és szakértői vélemények nem indokolják a kétezer éves leletek megőrzését - derül ki abból a levélből, amellyel most válaszolt a román művelődési minisztérium a Népszabadság augusztusi megkeresésére. Kérdéseink arra vonatkoztak, vajon az illetékes bukaresti műemlékvédelmi hatóságok miként látják a páratlan római kori leletek további sorsát.

Románia júliusban törölte a védett történelmi műemlékek sorából az egyedülálló római kori tárnákat magába záró verespataki Kirnyik-havast, mintegy szabad kezet adva ezáltal a Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román vállalatnak, hogy a térségben felszíni aranybányát nyisson.

A Kirnyik-havas nyugati oldalán Béatrice Cauuet francia régész vezetésével két évvel ezelőtt kezdték el a jelenleg is tartó feltárásokat. Cauuet szerint a Kirnyik "gyomrában" Európában egyedülálló római kori tárnákra bukkantak. Olyan sziklába faragott, 120 lépcsős tárnát is felfedeztek, amely 30-40 métert lejt a hegy gyomra felé. A bejáratot a visszavonuló rómaiak betömték, így abban a II. század óta senki nem járt. A tárnában a római kori aranybányászat tárgyi emlékeire bukkantak.

Mircea Angelescu, a művelődési tárca emlékművekért és múzeumokért felelős igazgatója arról biztosította a helyszínen járt Európa tanácsi képviselőket: a verespataki leleteket különleges védett térség kialakításával megőrzik. A régészeti munkálatokat folytatják, a bányaterv kivitelezéséhez szükséges engedélyeket egy-két éven belül állítják ki. A mintegy hatmillió dolláros költséggel feltárt római kori tárnákat a bányatervek semmilyen módon nem érintik - tette hozzá.

A minisztérium most visszavonulót fúj. A tárca vezetői ez ügyben lapunk kérdéseire csak írásban voltak hajlandók válaszolni. A másfél hónapos késéssel érkezett választ megfogalmazó Radu Teaca minisztériumi régész szakértő azt állítja: a felfedezett tárnákat azért vették le a védett műemlékek listájáról, "mert azok rendkívüli fontosságú régészeti leleteket nem tartalmaznak". A döntést a romániai országos régészeti bizottság hozta meg, s azt a régészek jelentéseire alapozták.

"A Művelődési és Vallásügyi Minisztérium nem törölt a védett műemlékek listájáról Európában egyedülálló római kori leleteket. Az a térség, amelyre utalnak - az ásatási jelentések szerint - régészeti szempontból jelentéktelen leleteket tartalmaznak" - olvasható a levélben. - Más római kori járatokba be sem lehetett menni, mert a mennyezet beomlott, így azok "tudományos és turisztikai szempontból egyaránt érdektelenek" - írta Teaca.

A szóban forgó járatok között van az is, amelyet Cauuet korábban így jellemzett: gyönyörű, s az egykori Római Birodalom területén egyedülálló.

Római kori bányajárat a Kirnyik-havasban