Hámori András, a film magyar származású kanadai producere elmondta, megkötötték az összes külföldi finanszírozó partnerrel a szerződéseket, és a brit pénz is megérkezett a produkció számlájára. Időközben a film költségei mintegy tíz százalékkal emelkedtek, de ez sem okoz gondot. (Korábban közel 2,5 milliárd forintos költségvetést jelentettek be, amelyből a magyar állam 920 milliót vállalt és ki is fizetett.) Hámori megjegyezte: olyan szerződések készültek, amelyek alapján a befektetők - beleértve az államot képviselő mozgókép-közalapítványt - részesülnek a film későbbi bevételeiből.

A producer hozzátette, miután befejeződött a film vágása, és a zenei fölvételekkel is kiegészítik a hangot, a filmet nemzetközi forgalmazóknak ajánlja föl Európában és a tengerentúlon. Elképzelése szerint Budapestre hívná az érdeklődőket a mű megtekintésére. Lapunknak arra a kérdésére, hogy két nagy formátumú holokausztfilm, Spielberg Sindler listája és Polanski A zongoristája után mi lesz a Sorstalanság-filmben az, ami a forgalmazók számára komoly érdeklődést kelthet - a producer elsősorban Koltai újszerű filmnyelvét jelölte meg. Fontosnak mondta emellett azt is, hogy egy Nobel-díjas regény adaptációjáról van szó. Hámori szeretné, ha közel egy időben mutatnák be a Sorstalanságot itthon és külföldön. Elképzelhetőnek tartja, hogy a február eleji Magyar Filmszemlén vetítik a filmet, majd néhány nap múlva a berlini filmfesztiválon. De még nem tárgyalt sem a filmszemle képviselőivel, sem a berlini szervezőkkel. Ami a hazai forgalmazást illeti, az erről kiírt pályázatot az InterCom nyerte meg. Mint Hámori megjegyezte, Andy Vajna cége tette a legjobb ajánlatot. A céggel még korábban forgalmazási előszerződést írt alá a film másik producere, Barbalics Péter. A mozgókép-közalapítványnál azonban utóbb úgy döntöttek, a nagyarányú állami támogatás miatt pályázatot kell kiírni. Ezen azonban - értesüléseink szerint - kedvező ajánlatot tett a Budapest Film is, de visszalépett a döntés előtt.

A Sorstalanság zenei fölvételeiről szólva Koltai Lajos arról számolt be, hogy Morricone mester a produkció és a rendező szempontjainak veti alá a hangzást. Előfordult például, hogy Koltai kérésére törölte az egyik hangszer szólamát. A fölvételen mától közreműködő Liza Gerrardról a rendező megjegyezte, az ausztrál énekes kivételes hangadottságai az egyik munkatábori appel-jelenetnél bontakoznak majd ki. Énekhangja a film végén visszatér. A film nyitó- és záró-zenéje egyszerű, fülbemászó dallam, amelyet a néző magával visz a moziból - véli a rendező.

Ennio Morricone és Koltai Lajos irányítja a film zenéjének felvételét