Nincsenek egyenlő esélyeik a szívbetegeknek Magyarországon, háromszor-négyszer annyian halunk meg ilyen betegségekben, mint az uniós átlag, jóllehet a baj évekkel előre jelezhető.
Infarktus: öt évvel előre tudható, fenyeget-e veszély
Nem egyenlőek a szívbetegek kilátásai Magyarországon, más esélyekkel él túl szívrohamot valaki Észak-Dunántúlon vagy az Alföld közepén, mint a fővárosban vagy például Pécs környékén. Az országban ugyanis tíz szívkatéterezésre alkalmas, úgynevezett haemodinamikai labor működik, közülük öt a fővárosban. Budapest és Pest megye betegei tehát jóval esélyesebbek a gyógyulásra, mint azok, akik az ország katéteres térképének fehér foltjain élnek. Romlanak attól is az életesélyek, hogy valaki itt született és él.
A nemzetközi gyakorlat szerint egy-egy centrum kilencven kilométeres körzetében van lehetőség arra, hogy szívinfarktus esetében időben elvégezzék az életmentő és tartósan jó életminőséget garantáló értágító beavatkozást. Az azonnali beavatkozással jelentősen nőnek a túlélési esélyek, mintegy felére csökkenthető a kórházi halálozás. Jelenleg Győr környéke az "intervenciós kardiológia" mostohavidéke. Az itt élők nem kapják meg a Magyarországon elérhető leghatékonyabb orvosi ellátást. Mire az akut infarktusban szenvedőt a legközelebbi központba szállítanák, már késő.
Jelentős elmaradásunk miatt a szakemberek mind több és jobb beültetendő eszköz, illetve a pontos diagnózishoz szükséges műszer beszerzésének támogatását sürgetik: például az úgynevezett stentbeültetésekből tízezer lakosra nálunk 80 jut, szemben a németországi, franciaországi 140-180-nal.
Mindez azonban a jéghegy csúcsa. Szakemberek szerint ugyanis elsősorban nem katéterekről, pacemakerekről, méregdrága műszerekről és beültetésekről kellene beszélni. Dr. Ofner Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója azt mondja: elsősorban nem azért kell küzdeni, hogy miként mentsünk az utolsó pillanatban életeket, hanem hogy idáig ne jusson senki. Amikor valakinek bármilyen beültetésre szüksége van, az már nem gyógyítható betegség, csak kezelhető. Öt évvel előre meg lehet mondani, mikor és kinél következik be a baj, s megdöbbentő, hogy nem annak elkerülésével foglalkozunk. A magas koleszterinszint, a túlsúly, a mozgáshiány, a magas vérnyomás és az esetleges dohányzás pontosan megmutatja, fenyeget-e bármilyen baj, akár tízezrével lehetne elkerülni a szívbetegségeket.
Magyarországon évi 50-60 ezer ember hal meg szív- és érrendszeri betegségben, aránya háromszorosa a bővítés előtti EU országai átlagának. A hazai férfiak keringési kórok okozta halálesetei 21 százalékáért felel az infarktus, a nőknél 13 százalékos az arány. A dohányzás és a magas vérnyomás társulása nyolcszoros rizikója az infarktus kialakulásának. Magyarországon minden második felnőtt férfi és minden negyedik felnőtt nő dohányzik, a dohányosok szívinfarktus miatti elhalálozása háromszor nagyobb, mint a nem dohányzóké. A férfiak fele, a nők 62 százaléka túlsúlyos, s a felnőttek csupán 16 százaléka mozog rendszeresen.
A Magyar Kardiológusok Társasága és az Országos Egészségfejlesztési Intézet kardiológusai éppen ezért a gyerekekre koncentrálnak: a hét végéig tartó "Szív Világnapja" alkalmából szervezett programokkal figyelmeztetnek az egészségtelen életmód megdöbbentő következményeire: a túlsúlyos gyereknek háromszor-ötször nagyobb az esélye 65 éves kora előtt az infarktusra, agyvérzésre, a gyerekek kétharmada nem mozog eleget ahhoz, hogy egészséges maradhasson felnőtt korára, egészségtelenül táplálkozik, s a diákok negyede dohányzik.