Az első dokumentum, amit a világhálón olvashatóvá tesznek, az 1715-ös országos - a törökök kivonulása utáni első - összeírás lesz. Ebből az információs anyagból elsősorban a családfakutatók és a települések múltját feltáró helytörténészek profitálhatnak. Az országos levéltár tervei között szerepel, hogy nyilvánosságra hozná 1867-től, a kiegyezéstől egészen 1944-ig a minisztertanácsi jegyzőkönyvek digitalizált változatát is. Harmadikként az állampárt idején keletkezett, az MSZMP vezető szerveinek - mintegy 320 ezer oldalas - jegyzőkönyveit hoznák napvilágra. A rendszert ellátják egy keresőprogrammal, amely a több százezer oldalas dokumentumból rákeres a kívánt kifejezésekre. Gecsényi Lajos szerint az egykori központi bizottság, a politikai bizottság, valamint a központi bizottság titkársága által készített jegyzőkönyvek közzététele felgyorsíthatja a XX. századi történelem feldolgozását, illetve kutatását.

Péterfalvi Attila a kezdeményezéssel kapcsolatban lapunknak kifejtette: a jegyzőkönyvben szereplő pártvezetők, illetve politikai funkcióban lévő személyek - mai értelemben véve - közszereplőnek minősülnek, így a velük kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozhatóak. Kérdés ugyanakkor - tette hozzá -, hogy az iratok tartalmaznak-e olyan jellegű adatokat, amelyek ma is élő "mezei párttagokra" vonatkoznak. Ők ugyanis nem számítanak közszereplőnek, így a velük kapcsolatos dokumentumok közléséhez az érintettek hozzájárulása szükséges. Ha ez nincs meg, akkor a rájuk vonatkozó adatokat törölni kell, mondta az adatvédelmi biztos, aki szerint - bár kicsi a valószínűsége - mindez érvényes a Horthy-korszakban keletkezett minisztertanácsi jegyzőkönyvekre is.

A levéltár főigazgatója közölte: az általa vezetett intézmény a program megalkotása során szigorúan a levéltári és az adatvédelmi törvényre épített, így az iratokban előforduló személyes adatokat - mindazon esetekben, amikor nem a közélet szereplőiről van szó - anonimizálni fogja.