Kedden beszámoltunk a hét és fél éves Mehmet Károly kálváriájáról, akit édesanyja tudta és beleegyezése nélkül, miden jel szerint egy meghamisított útlevéllel vitt Törökországba édesapja Tüysüz Mehmet (31). Amikor a szülők elváltak, a bíróság az anyának ítélte a gyermeket, az apa azonban a július 10-i láthatás után nem vitte vissza a megbeszéltek szerint. Másnap Törökországból telefonált: "ha lemond a fiáról, és nem fordul a rendőrséghez, nem lesz semmi baj". A család és kérésükre a gyermek felkutatásában segítségükre siető Sándor István nyugalmazott alezredes, akit más ügyek kapcsán, Papa fedőnéven ismerhetett meg a közvélemény, közvetlenül az eset után közölték a sajtóval: a rendőrség előbb csak Magyarországon köröztette a kisfiút, mivel ők úgy tudják, az apa és a gyermek is még Magyarországon van. Bár ezt az állítást az ORFK szóvivője cáfolta, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság írásban közölte lapunkkal, hogy a rendőrség a maga részéről mindent elkövetett felkutatására. Eltűntként itthon és külföldön is köröztették a kisfiút, egyúttal kiskorú elhelyezésének megváltoztatásáért az apát is. Két hónappal az eset után a megyei főkapitányság fontosnak tartotta közölni, hogy annak idején előterjesztést tettek a városi ügyészségnek: adjanak ki nemzetközi elfogatóparancsot az apa ellen. A Szegedi Városi Ügyészség azonban nem tette, álláspontja szerint ugyanis "a hatályos nemzetközi szerződések rendelkezései szerint hazahozatalukra ezek alapján nem lenne mód".

Törő Sándor megyei főügyészhelyettes szerint a Szegedi Városi Ügyészség helyesen járt el. Az apa török-magyar kettős állampolgár, a neki tulajdonított bűncselekményt a törvény egy év szabadságvesztéssel fenyegeti, azaz nem olyan súlyú bűntényről van szó, amely nemzetközi elfogatóparancs kiadását indokolná. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy Tüysüz Mehmet török állampolgár is. A gyakorlat az, hogy egyik ország sem adja ki saját állampolgárát.

A főügyészhelyettes megerősítette, hogy a Sándor István által kivitt iratokra tekintettel a török hatóságok rövid időre őrizetbe vették Tüysüz Mehmetet. Nem zárta ki, hogy a Magyarországon kiadott elfogatóparancs esetleg nagyobb nyomatékot adott volna a gyermek után kutató nyugdíjas magyar rendőr szavainak. Álláspontja szerint azonban a jelenlegi helyzetben az Igazságügyi Minisztériumon keresztül intézhető a leggyorsabban Karcsika sorsa.

Törökország csatlakozott a "jogellenesen külföldre vitt gyermek visszaadásáról" szóló nemzetközi egyezményhez, ami - a gyermekek érdekében - viszonylag gyors eljárást ír elő a részes államok számára. A kérdés csak az, hogy a török apa nem szerzi-e meg hamarabb törökös nevű gyermekének a török állampolgárságot, mint amennyi idő alatt lezajlik a visszaadási procedúra. Brávácz Ottóné, az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi magánjogi főosztályvezetője kérdésünkre leszögezte: ilyen esetekben nincs jelentősége az állampolgárságnak. Az egyezmény azt írja elő, hogy a jogellenesen külföldre vitt gyermekeket vissza kell vinni a "szokásos tartózkodási helyére", oda, ahol addig élt.

Törökországban a magyar fél (akit közvetlenül is képviselhet török ügyvéd, de kérésre a magyar Igazságügyi Minisztérium is részt vesz a jogérvényesítésben) bíróság előtt kérheti az egyezmény alapján az eredeti helyzet visszaállítását. Bár mozlim országok ez irányú bírósági gyakorlatát a magyar hatóságok nem ismerik, Brávácz Ottóné szerint nincs okunk feltételezni, hogy az ottani bíróságok nem a gyermek érdekei szempontjából legjobb döntést hozzák meg. Ez azonban hónapokig is eltarthat, attól függően, hogy az ellenérdekű fél (jelen esetben a török apa) különböző praktikákkal meddig húzza el az eljárást.