Zalában 1999 előtt még soha nem építettek autópályát, így a megye régészei, múzeumi szakemberei számára is komoly kihívást jelentett az állami beruházáshoz kapcsolódó feltárássorozat. Vándor László, a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője azt mondja: a megye három nagy múzeumában - Zalaegerszegen, Nagykanizsán és Keszthelyen - több évtized alatt összesen mintegy 150 ezer régészeti leletet gyűjtöttek össze, míg az autópálya-építések alig öt éve alatt ennek csaknem a háromszorosát.

Az úgynevezett kötelező előzetes régészeti feltárások egyik legfontosabb jellemzője, hogy költségeit a beruházást végző cégeknek, konzorciumoknak kell fedezniük. Vándor László kérdésünkre válaszolva elmondta: korábban csak saját forrásból, állami támogatásokból, esetleg pályázati pénzekből futotta a zalai régészeti kutatásokra, ugyanakkor az autópályák nyomvonalán a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. finanszírozza a munkálatokat. Az évi mintegy 300 millió forintos keret felhasználását egyébként szigorúan kontrollálják.

A megyei múzeumigazgató szerint az autópálya-ásatások finanszírozásának egyetlen problémás része van: a feltárt hatalmas leletanyag feldolgozására és tárolására már nem futja az építtető által biztosított pénzekből. Éppen ezért a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága a közelmúltban a megyeszékhelyhez közeli Gellénházán saját keretéből megvásárolta egy olajipari cég használaton kívüli raktárépületét, ahol a feltárt régészeti anyagot is tárolni fogják.

Vándor Lászlótól megtudtuk: a zalai autópálya-ásatások 1999-es megindulása óta az M70-es és az M7-es nyomvonalán 34 helyszínen mintegy 300 ezer négyzetméternyi területen végezték el a feltárást. A munkálatok során a különböző helyszíneken egy időben egy negyvenfős szakembergárda, valamint 180 ásatási segédmunkás dolgozik. Eddig a Tornyiszentmiklóstól Letenyéig, valamint a Letenyétől Sormásig tartó mintegy 45 kilométeres szakasz feltárása fejeződött be.

Horváth László nagykanizsai múzeumigazgató, a zalai autópálya-ásatások szakmai vezetője kérdésünkre elmondta, az öt éve folyó munkálatok során a régészek számos szenzációs leletre bukkantak, amelyek egy része az ókorból, más része a középkorból való. A zalai autópálya-szakaszon a legjelentősebb leletnek eddig a Becsehely és Sormás között megtalált új kőkori - hat-nyolcezer éves - kultúrák bizonyultak, amelyek sorában hármas árokrendszerrel körülvett erődített települések is találhatók.

Az ásatásokkal egy időben elkezdődött a feltárt leletek feldolgozása is. Horváth Lászlótól megtudtuk: először jövőre a nagykanizsai múzeumban állítják majd ki az elmúlt öt évben előkerült régészeti anyagok javát. Ugyancsak 2005-ben várhatók a zalai autópálya-ásatások első szakmai publikációi is. Vándor László elismerte: a zalai régészek Kánaánja egyelőre csak 2007 végéig, a zalai autópálya-szakasz nyomvonalának teljes feltárásáig tart. A szakembergárda együtt tartására akkor lesz esély, ha néhány éven belül megkezdődhet a tervezett M9-es - a nyugat-dunántúli megyéket észak-déli irányban összekötő - gyorsforgalmi út építése.

Kevés a pénz a feltárt leletanyag feldolgozására és tárolására