A nyolcvanéves művész csütörtök este Los Angelesben elhunyt.

Marlon Brando 1944-ben debütált a Broadwayn. A filmesek az ötvenes évek elején fedezték fel, filmográfiája Fred Zimmermann Emberek-jével (1951) indul, az egy évvel később bemutatott, Elia Kazan rendezte, A vágy villamosában nyújtott teljesítménye után - amelynek első Oscar-jelölését is köszönheti - már be is robbant a köztudatba. Híres mexikói forradalmár szerepét játszotta el a Viva Zapata! (szintén Elia Kazan rendezte, 1952-ben) lendületes képsorain, ami újabb Oscar-jelölést hozott. Csakúgy, mint az 1953-ban készült Shakespeare- adaptációban, a Julius Caesarban nyújtott játéka.

Az 1950-es évek Amerikájának szexszimbóluma volt, az érzékeny James Dean mellett a betörhetetlen macho megtestesítője lett. Egyik ilyen emlékezetes alakítását a magyar származású László Benedek rendezte, A vadban nyújtotta, ezután sokáig a beat nemzedék jelképeként hódított. Ebbe a korszakba tartozik a harmadik Elia Kazannal készített mozija, A rakparton című dráma is. Átütő, megfékezhetetlen személyisége a vásznon általa alakított vagány hősök ábrázolásával mindemellett forradalmasította a hollywoodi színjátszást. Olyan nagy nevek tartják őt példaképüknek, mint Al Pacino, Robert de Niro vagy Jack Nicholson.

Bár Brando Hollywood konformizmusával látványosan szembeszállt, a hatvanas években lazított egy kicsit, és elvállalt több rutinfilmet is. Második aranykorát a hetvenes években élte, ekkor készül el a már említett Coppola-klasszikus, a Keresztapa (1972) és a mai napig fájdalmasan aktuális Apokalipszis, most (1979). Európai népszerűségét Bernardo Bertolucci Az utolsó tangó Párizsban (1972) című művének köszönheti, amelyben szintén korszakos jelentőségű teljesítményt nyújtott.

Bár az álomgyári gépezet ellen többször nyilvánosan is protestált, Marlon Brandót 1952 és 1990 között nyolc alkalommal jelölték Oscar-díjra. Igaz, a filmakadémia az arany szobrocskát csupán kétszer, 1955-ben (A rakparton) és 1973-ban (Keresztapa) ítélte neki oda. Utóbbit egyébként nem is vette át személyesen: maga helyett egy indián nőt küldött el, aki szabályszerű vádiratot olvasott fel Hollywood ellen a bennszülött indiánokkal való bánásmód kapcsán.

Mindig magányos alkat volt, utolsó éveit elszigetelve, a reflektorfénytől elmenekülve töltötte Los Angeles-i, illetve Tahiti egyik szigetén levő otthonában.