Ez a Viasat 3-on futó napi pszicho-show alapvetően Kolumbusz tojása. Vagyis zseniális egyszerűsége okán máris méltó a dicséretre. Mert hiszen miféle önként jelentkező televíziós páciensekre is van szüksége Csernus doktornak? Akiket fél óra alatt kiugraszthat akármilyen bokorból. Akik életükkel hazudnak, ez lelki problémájuk gyökere. No és ki az, aki biztosan ilyen? Bárki, aki képernyős terápiára önként jelentkezik. Lehet, hogy ennek a Csernus doktornak is ott van a szorgos előválogató csapata a kulisszák mögött, de valójában éppen neki, és csak neki, nem is volna ilyesmire szüksége. Fábritól Claudiáig, Mónikától Balázsig - a képernyős házigazda elé lökött alanyokat mindig gondosan meg kell rostálni, de nem így, ahogy a Bevállalom delikvenseit. Aki tévénézőknek akarja mutogatni a maga lelki baját, az mindjárt alkalmasan hamis és hamisan alkalmas. Ilyen egyszerű. Az önként jelentkező hamis lélek megleckéztetése pedig játék a Mesternek, és a legerősebb valóságshow-éhoz hasonló kéj a publikumnak.

Lehetne-e ezt fokozni, továbbfejleszteni? Lehetne, ha a kiinduló tételt bátran kiterjesztenék: nemcsak a televíziós terápiára jelentkezés feltételezi, hogy a páciens ön- és közbecsapós, hanem a televíziózásra jelentkezés általában. Egyszerűbben: a képernyős létezés maga a hazugság. Mi volna a dolga akkor a pszichiáternek? Ki-be sétálni szabadon csatornák és műsorok között. Elkezdi valahol az időjárás-felelős: "Hóátfúvás, ködszitálás, vezessenek óvatosan…" A mi Csernusunk odalépne: "Tényleg érdekel téged, hogy óvatosan vezetnek-e? Egyáltalán, mit keresel itt? Ezt akartad? Így akartad? Hol a fehér köpenyed? Hová lett a kedvenc kutatási témád?" És így tovább. Kár, hogy nincs ilyen műsor. Kár, hogy Csernusnak csak a szerencsétlen civil hazudósai vannak, nimfomán öreg hölgytől a nehéz gyermekkorú önfelmentőkig. És ezek is egyre jobban hasonlítanak egymásra. Az is kár, hogy neki magának vagy tükre nincs, vagy saját külön bejáratú mazochizmusa. Mert azt csak azért sem kottyantja el, hogy neki miért jó; hogy az ő képernyős létezésében hol a svindli; hogy lábtartása tényleg laza-e, vagy a végén zsibbad a póztól, és az asszisztensnek masszíroznia kell? Tényleg nincs semmi kifogása a "be" igekötő újmódi használata ellen? Civilként is mondja: bealudtam, beájultam, behalok tőled, beszóltam neki... Gyomra bírja, füle bírja?

Volt már, aki megpróbálta beugrasztani őt egy kis bevállalásba. A mi doktorunk támadva védekezett. Egyszer azért valaki már behúzhatná a csőbe. Valaki, aki azzal kezdi, hogy eleve utálja magát, és ígéri, fél óra múlva még jobban fogja. Azt pedig direkt szereti, ha kamerák előtt leleplezik. Ha közben meg is szégyenítik, az az igazi. "Doktor úr, ez nagy baj? Doktor úr, tessék már megmondani, hol csalok most én? Doktor úr, kedves nézők, csak a kezemet figyeljék…"