Brokkoli és karfiol

Szervezetünknek nagy szüksége van természetes vitaminokra, ásványi anyagokra - a brokkoli és a karfiol kiemelkedő segítség lehet, mivel mindkét zöldségnek nagyon magas az ásványianyag- és vitamintartalma. Amúgy sokféle egyéb egészségvédő hatóanyag is található bennük, minderre, különösen a hamarosan beköszöntő őszi, majd a téli időszak során kell gondolnunk. Bár tablettákban minden kapható, de a "pirulák" szedése, mint a táplálkozástudósok is megjegyzik, nem ér fel a természetes anyagok hatásával.

A brokkoli és a karfiol a káposztafélék igen értékes, kiemelkedően egészségvédő hatású tagjai. A szélesebb körben ismert és elterjedt karfiol, "csak unokatestvére" a brokkolinak. (Mindkettőt minőségi normák szerint osztályozzák az EU-ban.)

A brokkolit mai formájában 300-400 éve ismerjük - valószínűleg a kelet-mediterrán vidékekről, főleg Olaszországból terjedt el, napjainkban nagyon népszerű az USA-ban és Nyugat-Európában. Az utóbbi évtizedben elkezdték hazánkban is piacra termelni, s fogyasztása fokozatosan nő. Az 1963-ban megjelent Kertészeti Lexikon szerint "nálunk nem fogyasztják", 1987-ben is azt írja egy hazai szakember, hogy alig ismert. Ma minden piacon megtalálható, s ára se sokkal nagyobb, mint a karfiolé.

Gyakran előforduló hiba, hogy a laza brokkolirózsákat (virágkezdeményeket) túl későn szedik, vagy sokáig tárolják, ez ugyanis a minőség romlásához vezet. Csak a szép, tömött, sötétzöld brokkolit vásároljuk! Felhasználása a karfioléhoz hasonló, tehát levest, savanyút, köretet, előételt, rántott, sütött főételt lehet belőle készíteni.

A karfiol szintén a Földközi-tenger keleti részéből terjedt el. Igen kedvelt őszi és téli zöldségféle. Mindkét káposztafélében magas a mangán-, kálium-, magnézium-, szelén-, cink-, kalcium- és réztartalom. 100 g brokkoliban például 0,2-0,4 mg mangán van. A mangán a B-vitaminokkal együtt az idegpályák működését ellátó enzimek alapja. 100 grammban 300-400 mg kálium van (a napi szükséglet 2-3 ezer mg) vízteleníti, tisztítja, salaktalanítja a szervezetet, a vérnyomást is csökkenti. A magnézium nélkülözhetetlen az izmok, szív, idegrendszer működéséhez, jelentős a csont- és fogproblémák vagy a depresszió elkerülésében is. A szelén a szervezet antioxidáns védelmi rendszerében vesz részt, hatásos lehet a szürke hályog és a sárgafolt-degeneráció megelőzésében is.

A kalcium igen fontos a csontok, fogak egészségének megtartásában, a véralvadáshoz és az izmok összehúzódásához is szükség van rá. 100 g párolt brokkoli egy felnőtt napi kalciumszükségletének mintegy felét tartalmazza.

A vitaminok közül a C-t mindkettő gazdagon tartalmazza. 100 gramm brokkoliban 100-120 mg, ugyanennyi egységnyi karfiolban 70-80 mg a C-vitamin-tartalom, ami különösen az immunrendszer erősítésénél játszik nagy szerepet.

A B-vitaminok közül a B12 kivételével mindegyiket tartalmazzák, nagyobb mennyiségben van jelen a B1, B2, B3, B6, a folsav, a biotin. Napi 3-350 mikrogramm fólsav 20 százalékkal csökkentheti az agyvérzés veszélyét, jótékony lehet az érelmeszesedés megelőzésében, egyes vizsgálatok szerint fogamzásserkentő hatása is van. A legújabb kutatások megemlítik, hogy a folsav még az Alzheimer-kór megelőzésére és a betegség lefolyásának lassítására is alkalmas lehet. A brokkolinak magas a béta-karotin-tartalma (ez az A-vitamin elővitaminja).

A zöldség természetesen nem gyógyszer, de a megfelelő mennyiség fogyasztása segíti a szervezet működését, "partner" az egészség megtartásában.

Mindkét növényről elmondhatjuk, erősíti az immunrendszert, növeli az életerőt, elősegíti a vízleadást, a fogyást (100 g karfiol csak 25 kalória). Hangulatjavító hatásúak, a hajat fényessé, a bőrt rugalmassá teszik, fokozzák a sejtnövekedést, erősítik a kötőszöveteket, aktiválják a vérképződést, a sejtek oxigénellátását, fokozzák a szellemi frissességet, koncentrálást, jó hatásúak a feledékenység ellen, erősítik a szívet, a vérkeringést, megelőzik a bélbetegségeket, serkentik a bélműködést, jó szolgálatot tesznek a vese- és hólyagproblémáknál, enyhítik a menstruációs fájdalmakat.

A kutatás legújabb állása szerint (főként a brokkolira érvényesek az eredmények), ha hetente legalább háromszor fogyasztjuk, 50 százalékkal csökkenhet a hólyagrák előfordulása a férfiaknál (50 ezres mintán végzett vizsgálat eredménye).

A brokkoliban lévő sok klorofill antimutagén hatású, hatásos lehet a gyomorrák megelőzésében is. Az összes zöldségféle közül a legerőteljesebb rákellenes hatást a brokkoliban és a (zöldhüvelyű) zöldbabban találták. A két zöldség jótékony lehet az érelmeszesedés megelőzésében, hatásukra 30 százalékkal csökkenhet az agyembólia kockázata. A szakirodalom szerint jelentősen csökkentheti a prosztatarák kialakulását. Kimutatták azt is, hogy a brokkoli csíranövényekben 20-50-szer nagyobb a rákellenes szulforafam mennyisége, mint a kifejlett növényben, ezért érdemes lenne csíranövényt is fogyasztani.

Ha módunk van rá, lehetőleg többféle zöldséget fogyasszunk, hogy érvényesülhessen azok együttes hatása a betegségek megelőzésében, gyógyításában. (Magyarázatképpen a különféle összetevők egymást segítő szerepére utalunk. A káposztafélékben glukozinolátok, a hagymafélékben szulfidok, a zöld-sárga színűekben karotinoidok vannak, a pirosak flavonoidokat, a paradicsom likopint, a hüvelyesek szaponinokat tartalmaznak - s mivel az említett hatóanyagok mindegyikének szerepe van az egészség megtartásában, segítik, kiegészítik egymás hatását. Aki tehát sok zöldséget eszik, az tovább, jobban és egészségesebben fog élni.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.