Ultimátumot adott a fővárosnak a Bogdáni úti buszpályaudvart egy harminc évvel ezelőtti földhivatali malőr következtében megszerző magáncég; az Estivo lapunk információi szerint a Legfelsőbb Bíróság döntésének megfelelően másfél milliárd forint körüli összeget követel kamatostól, amiért a BKV és a csatornázási művek jogalap és fizetség nélkül használja a területet.
Milliárdos veszteség a garázs
Úgy tudjuk, a céget képviselő ügyvéd azzal fordult a fővároshoz, hogy költöztesse el az ingatlanról a naponta 13 ezer embert kiszolgáló buszpályaudvart, saját költségen rehabilitálja a területet, és azt szeptember végéig jutassa vissza a tulajdonosnak, vagy fizessen. Lapunk úgy értesült, az Estivo korábban elfogadta volna a Bogdáni úti buszpályaudvarért cserébe felajánlott ingatlanokat - többek között a Tétényi úti üzletközpontot -, erről júliusban döntött is a Fővárosi Közgyűlés, a határozatot viszont Demszky Gábor egyelőre nem hajtja végre, kivizsgáltatná ugyanis az ügyet a városháza jogi, valamint a pénzügyi ellenőrző bizottságával.
Mint arról többször is beszámoltunk, a buszpályaudvar úgy kerülhetett magánkézbe, hogy 1979-ben az Estivo jogelődjének, az Express Diák Utazási Irodának a kezelői jogát elfelejtették törölni annak a két ingatlannak a földhivatali papírjairól, amelyen a kaszásdűlői lakótelepet kiszolgáló végállomás épült. A főváros 2000-ben fordult bírósághoz, hét évig tartó pereskedés után viszont vesztett. A Legfelsőbb Bíróság tavalyi, immáron jogerős ítélete szerint a buszpályaudvar alatti telkek az Estivo tulajdonát képezik, és vissza kell állítani az eredeti birtokállapotokat.
A BKV szerint a buszpályaudvarra mindenképpen szükség volna, a cégnél készült elemzések szerint a költözéshez legalább fél évre, és egymilliárd forint körüli összegre volna szükség. A legvalószínűbb változat szerint a közlekedési vállalat a Szentendrei úti hipermarket parkolójából venne meg egy darabot, és oda költöztetné át a 6-os, a 86-os és a 118-as buszok jelenlegi végállomását.
A főváros egyébként korábban azért döntött az ingatlancserés megoldás ellen, hogy ne kelljen fizetnie, és a buszpályaudvar is a helyén maradhasson. A cég belement volna abba, hogy a Bogdáni útért cserébe megkapja a kelenföldi városközpontban lévő Tétényi úti üzletközpontot, a kerületi könyvtár, valamint a Budapesti Művelődési Központ épületét, és két, jelenleg a metróépítéshez használt Ráday utcai telket. Az ügyletet élesen bírálta György István, a városháza pénzügyi ellenőrző bizottságának fideszes elnöke, aki szerint ez a csere egyedül az Estivónak jó, a főváros viszont vagyont veszít rajta. György szerint ugyanis például a csereként ajánlott egyik Ráday utcai ingatlanra - amelyet nagyjából félmilliárdos értékűre becsültek - a főváros kapott 900 milliós ajánlatot is. (Lapunk úgy tudja, ez valóban így történt, az ajánlat azonban nem volt komolyan vehető: az azt előterjesztő cég ugyanis sem a hivatalos megalakulásáról, sem a kívánt bankgaranciáról nem tudott érvényes igazolásokat benyújtani, sőt a városházára küldött tárgyaló delegáció tagjai még személyi igazolványukkal sem tudták igazolni magukat.)
A Tétényi úti üzletközpont elcserélése ellen tiltakozott Újbuda szocialista polgármestere, Molnár Gyula, aki tíz százalékot is ráígért az ingatlan árára, ha azt a kerület vehetné meg. A polgármester kezdeményezését a helyi Fidesz is támogatta. (Ez azért fontos, mert a XI. kerületben jelenleg politikai patthelyzet van, ugyanannyi képviselője van mindkét politikai oldalnak.) A Magyar Ingatlanszövetség közleményben hívta fel a figyelmet, hogy a Tétényi úti üzletközpont áron alul készül gazdát cserélni, és szorgalmazták, hogy annak hasznosítására a főváros és Újbuda pályázatot írjon ki.
Lapunk úgy tudja, az érvényes közgyűlési határozat ellenére a főpolgármester az újabb vizsgálattal csak időt próbál nyerni (hiszen az ingatlancserét az illetékes bizottságok korábban már tárgyalták és jóváhagyták, többször ellenzéki támogatással), az Estivo pedig jogerős bírósági ítélettel bizonyíthatja, hogy ő a Bogdáni úti buszpályaudvar jogos tulajdonosa. Elvileg akár már most is megtehetné, hogy saját területét lezárja az azt jogtalanul használó BKV elől. Ha a főváros mégsem hajtja végre az ingatlancserét, akkor a cég a követelt másfél milliárd forintot és annak kamatait fizetési meghagyással egyszerűen leemeltetheti a városháza számlájáról.