A VIII. kerületi Tisztviselőtelep lakosai nem akarják megakadályozni a fejlődést, nem beruházás ellenesek, egyszerűen azt szeretnék, hogy a szomszédságukban a - szerintük értelmetlenül - ledózerolt békebeli villa helyén méltó, a miliőbe illeszkedő épület épüljön. Az új társasházat tervező iroda egyik tulajdonosa nem más, mint a kerület főépítésze, Miasnyikov Péter.
Mi van itt? - mire felocsúdtak, hűlt helyét találták a villának
A békebeli villát nem a föld nyelte el, csak az új tulajdonos döntött úgy, hogy lebontatja. A környékbeliek későn kaptak észbe, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) is - bár igyekezett - elkésett az épület műemléki védelem alá helyezésével. A VIII. kerületi Bíró Lajos u. 64. számú egylakásos villát - a lakosok és a KÖH legnagyobb sajnálatára - jogerős végzéssel és törvényes engedéllyel bontották le.
A KÖH ezután haladéktalanul intézkedett és ideiglenes műemléki védelembe helyezte a területet – a Tisztviselőtelepet is – mely döntés 2008. augusztus 15-ig van érvényben. Lapunk információi szerint a KÖH már elindította a folyamatot, hogy a terület véglegesen és végérvényesen is védelemben maradjon.
A lakókat tömörítő, 18 éve alakult Tisztviselőtelepi Önkormányzati Egyesület és az újonnan vásárolt ingatlan beruházója közötti hercehurca csak ezután kezdődött. A 100-120 éves házakat tömörítő polgárias negyedbe a megüresedett 300-350 négyszögöles telek helyén, a beruházó Danesz 2000 Kft, egy 55 lakásos, ötszintes társas házat kíván építeni, melynek alsó két szintjét irodák, bankfiók és egyéb szolgáltató egységek foglalnák el.
A környékbelieket különösen rémíti, hogy az épület stílusában, anyagában és homlokzati részében teljesen elüt a környezettől és semmilyen módon nem illeszkedik a Tisztviselőtelep addig épített házaihoz. A zárt, tömbszerű építmény teljesen elzárná a kilátást is.
Az önkormányzat előzetesen megadta az “építhetőség tárgyában” a szükséges engedélyt, de ezt a civil szervezet megfellebbezte a Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatalnál. Az önkormányzat válaszul márciusban, - míg a városképpel kapcsolatos vitában döntés nem születik - felfüggesztette az építési eljárást.
„Nem az építkezés ellen vagyunk, de azért harcolni fogunk, hogy legalább a környezetbe illeszkedő épület épüljön föl” – mondta a NOL-nak Pataki Tamásné a Tisztviselőtelepi Önkormányzati Egyesület vezetője.
Szavait megerősíti a civil szervezet ügyvédje is, aki lapunknak elmondta: - Megjelenésre csillogó-villogó üvegfelületes új komplexumot képzel oda a beruházó. Mi úgy gondoljuk, hogy lehet korszerű építőanyagok felhasználásával olyan tervet készíteni, amely megfelel a mai kor követelményeinek, de illeszkedik a városképhez is.
A környező egyszintes épületek maximális magassága 10 méter, ehhez képest a épülő társasház – utoljára
A Tisztviselőtelepet állami és magántisztviselők pénzt, időt és fáradtságot nem kímélve hozták létre az Orczy út, az Üllői út, az Elnök út, a Népliget és a Simor utca között, a főváros területén. A munkálatok 1884-ben kezdődtek, és 1890-re fejeződtek be. A kishivatalnokok igyekeztek a főváros nagy kőrengetegéből kikerülni és kertes családi házakban letelepedni. Helyválasztásukban szerepet játszott, hogy a főváros közelében maradhassanak és bejárhassanak dolgozni. A tisztviselők törekvéseit a főváros azzal egyengette, hogy előbb telket, később egy kisegítő lóvasutat, majd iskolát és gimnáziumot adott nekik. 1883-ban először Gaál Ferenc irányításával alakítják meg a Házépítő Tisztviselők Egyesületét és a munkálatokat Rózsa Péter vezetésével fejezik be. 1886-ban 46 ház készült el, és 1887-ben összesen 117 kiparcellázott telek lett beépítve.
(Magyar Szemle Online 1998)
(Magyar Szemle Online 1998)
Többször is megjárta a Tervtanácsot
Az önkormányzat nevében nyilatkozó Építésgazdasági Iroda vezetője a NOL-nak úgy nyilatkozott: “Esztétikai megjelenést nem lehet méterekben kifejezni és a jogszabályi előírásoknak a terv megfelel.” Wolford Ágnes kifejtette: a telket a beruházó 70 százalékig beépítheti, garázsokat, pincéket a telek 80 százaléka alatt építhet. A vezető lapunknak nyomatékosan hangsúlyozta: az építési terv többször megjárta a Tervtanácsot és legjobb tudomása szerint kivitelezésre ajánlották.
Wolford Ágnes rosszul tudja: a NOL-nak a Fővárosi Tervtanács nevében nyilatkozó Somogyi Judit elmondta, hogy a Fővárosi Tervtanács legutóbbi - ezzel az üggyel kapcsolatos - 2007. november 22-i ülésén kimondta, hogy a bemutatott tervet építésre nem ajánlják.
A titkárságvezető kifejtette: míg a helyi építési hatóságoknak csak arra van lehetőségük, hogy megvizsgálják, megfelel-e a terv a jogszabályi előírásoknak, addig a Fővárosi Tervtanácsnak és a Központi Tervtanácsnak arra is lehetősége nyílik, hogy kivizsgálják, az új épület esztétikai szempontból beleillik-e az őt körülvevő épített környezetbe.
Az ügyről a Fővárosi Tervtanács három ülésén tárgyaltak, az egyik ülést a Központi Tervtanáccsal közösen tartották. Az elutasító döntést megelőzően, kétszer foglaltak állást úgy, hogy csak abban az esetben támogatják az építkezést, ha a beruházó a terveket számos ponton megváltoztatja és átdolgozza. Egyebek mellett javasolták, hogy a homlokzatot zártabb, “anyagszerűbb” építőanyagból építse, a teraszokat szüntesse meg. Az épület látványát sem tartották elfogadhatónak.
A helyzetet bonyolítja, hogy a tervet hivatalosan véleményeznie kell a KÖH-nek, és azt is figyelembe kell vennie, hogy a Bíró Lajos u. 64. szám alatti terület “intézményi besorolású”, vagyis oda elsődlegesen szolgáltató intézményt (iskola, rendelő, óvoda stb.) lehet tervezni. A VIII. kerületi önkormányzat szabályzata viszont megengedi, hogy oda lakóépületet is tervezzenek.
Lapunknak név nélkül, de valamikor a Fővárosi Tervtanácsban dolgozó nyilatkozó azt mondta: „a furmányos építészek gyakran megtalálják a kiskaput itt is. Ilyen esetnél az épülő társasház alsó szintjére beterveznek egy bankfiókot, hogy kipipálhassák a közfunkciót ellátó megkötést.”
A Fővárosi Tervtanács és a Központi Tervtanács azonban nem mindenható. A jogszabály hiányosságának köszönhetően, ha nem ajánlanak építésre egy tervet, akkor azt a helyi önkormányzatoknak nem kötelességük elfogadni, és megfellebbezhetik a Regionális Közigazgatási Hivatalokban. A VIII. kerületnek volt már vitás ügye a Fővárosi Tervtanáccsal és akkor éltek is a fellebbezési jogukkal.
Végül meg kell említeni, hogy az épülő társasház terveit az az építész iroda készítette, melynek Miasnyikov Péter, a VIII. kerület főépítésze is - az egyik - tulajdonosa. A főépítész lapunknak nyilatkozva megerősítette ezt az információt. A beruházással kapcsolatban további vitákat válthat ki a személyi összefonódás.
