A politikusok hangsúlyozták, hogy az inflációval megemelve 2010-ig évente nominálisan ennyi pénzre van szükség ahhoz, hogy a BKV adózás előtti vesztesége nulla legyen. Közölték: a konvergenciakövetelmények mellett csak a reális finanszírozhatóságot mutatták be azzal, hogy a főváros és a BKV már minden lépést megtett, hogy konszolidálni tudják a céget.

"Ez az összeg megfelel az Európai Parlament és Tanács személyszállítási közszolgáltatási rendeletének, a veszteség finanszírozási szemléletnek, illetve a konvergenciaprogram azon tételének, hogy a BKV valós költségeit el kell ismerni" - jegyezte meg a városháza kommunikációs igazgatója.

Nyáry Krisztián az MTI-nek elmondta, hogy az elmúlt három évben nem emelkedett a BKV állami normatív támogatása, a nyugdíjasok árkiegészítésének mértéke, miközben nőttek a költségek, s több lett a nyugdíjas is. A MÁV-tól eltérően a BKV nem igényelheti vissza az üzemanyag áfáját sem - vázolta az igazgató a pótforrás érdekében tett kezdeményezés néhány indokát.

Nyáry Krisztián az MTI érdeklődésére részletezte a levél főbb pontjait, amelyben a főváros arra hivatkozik, hogy a közösségi közszolgáltatás fenntartására a jelenleginél nem tud többet fordítani, és mivel nincs mód sem a hitelfelvételre, sem a fővárosi költségvetés más ágazatokat sújtó átcsoportosítására, ezért számítanak a kormány együttműködésére. A főváros a minisztereknek írt levéltől a BKV idei 15 milliárd forintos veszteségének kompenzálása mellett 3,5 milliárd forint állami beruházási támogatást remél.

Mint a kommunikációs igazgató elmondta, hivatkoznak arra, hogy a BKV működésének előnyeit élvező kerületek és az agglomerációs önkormányzatok - bár a főváros ezt kezdeményezte - nem vesznek részt a társaság finanszírozásában, holott e nélkül nem lehet a céget kiszámítható, fenntartható pályán tartani.

A főváros szerint azért termelődik újra a BKV hitelállománya - a 2002-es adósságkonszolidáció és a 2006-os normatív támogatásemelés ellenére -, mert míg a költségek jelentős része az átlagos inflációt meghaladó mértékben nő, addig a bevételi oldal csaknem 50 százalékát adó normatív támogatás és árkiegészítés évek óta nominálisan változatlan. Idén egyébként várhatóan 81 milliárd forint adóssággal és 73 milliárd forint hitellel zárja az évet a cég.

A levélben - mint azt Nyáry Krisztián elmondta - arra is emlékeztetik a minisztereket, hogy a BKV utasai fizetik a költségek több mint 40 százalékát, ami sokkal jobb arány, mint a MÁV esetében. Ugyanakkor a tarifák már olyan magasak, hogy nem lehet további a tarifaemeléstől várni a cég helyzetének javulását.

Felidézik, hogy az önkormányzat a korábbi években a pénzügyi lehetőségeihez mérten tudott forrást biztosítani a BKV eszközeinek fejlesztésére, de ez nem elegendő. Az eszközfejlesztés forrása évek óta jellemzően a főváros tízmilliárd forintos tőkepótló támogatása, emellett a főváros néhány nagyprojekten keresztül - mint a 2-es metró felújítása, a hannoveri és Combino villamosok beszerzése - járul hozzá a közösségi közlekedés színvonalának javításához.

A társaság eszközeinek műszaki állapota azonban folyamatosan romlik, elmarad a meglévő eszközök fejlesztése, amelyhez a következő években 20-30 milliárd forintra lenne szükség. A főváros a levélben felhívja a miniszterek figyelmét, hogy a hiány a napi üzemeltetés és az ahhoz szorosan kapcsolódó infrastruktúra életben tartását és a biztonságos szolgáltatás nyújtását veszélyezteti.

A főváros szerint a BKV eredményét 14 milliárd forinttal javítaná, ha korrigálnák az inflációval a 2006-ban juttatott normatív támogatást és az ingyenesen utazók, valamint a tanulók és nyugdíjasok után járó fogyasztói árkiegészítést. Ez 7,8 milliárd forint pluszbevételt jelentene a cégnek. A HÉV-vonalak Budapesten kívüli szakaszainak veszteségének kompenzálása 1,8 milliárd forinttal javítaná a társaság eredményét, a gázolaj jövedéki adójának visszatérítéséből pedig 3,3 milliárd forintra számítanának. A számítások szerint további egymilliárd forint kiadáscsökkentést jelentene, ha a Magyar Villamos Művek 10 százalékkal olcsóbban adná az áramot a fővárosi közlekedési cégnek.

(MTI)