De nem tudta konkrétan mi a baj. Később kiderült: 900 méterenként vannak a kilométerkövek. Az út tíz százalékát ugyanis simán ellopták, s úgy gondolták, hogy így nem tűnik fel.

Ez egy legenda.

Budapesten ilyet nem csinálnak. Hanem kötnek egy szerződést, mondjuk 1600 méter út felújítására, a kivitelező rendben elkészít 730 métert, a műszaki átadás-átvétel során megállapítják, hogy rendben megcsinált 730 métert, majd kiutalják neki a pénzt. Természetesen az eredeti szerződésben rögzített összeget. Amit ugyan 1600 méterre kötöttek, de hát hogy is újíthatott volna fel szegény cég 1600 métert, ha az egész út csak 470 méter?!

Ez viszont valóság.

És mindenki élne boldogan, ha a felújításhoz adott állami támogatást kiosztó és annak felhasználását felügyelő regionális fejlesztési tanács mellett működő kht. nem ellenőriz. De ellenőriz. A tavaly felújított 190 út és útszakasz közül 55 esetben találtak valamilyen szabálytalanságot. Persze nem is lehet milliméterre kiszámolni mindent, ezért csak akkor emelnek vétót, amikor a teljesítés mértéke nem érte el a 75 százalékot, azaz a szerződésben rögzített felújítandó útfelületnek legalább a negyede nem készült el. Az 55-ből ilyen volt 18. Ebben az esetben visszakérik a támogatás teljes összegét, esetünkben összesen 560 millió forintot. Pontosabban a politikusokból álló tanács majd eldönti, hogy visszakérik-e az operatív munka végzésére létrehozott kht. szerint jogtalanul felhasznált összeget. A tanács tagja - mások mellett - az összes főpolgármester-helyettes.

Ez sem legenda.

Vannak, akik ezeket - az egyébként valóban 2006-os - eseteket összefüggésbe hozzák a politikával, mondván tavaly választási év volt, olyankor pedig különösen sok pénzre van szükségük a pártoknak... az ilyen-olyan cégek pedig visszacsorgatnak ide-oda ilyen-olyan pénzeket...

Ez a gyanú annyira sötét képet rajzol a magyar közéletről, mint amennyire zavarosak a mindenkori útépítések körülményei. (Elég csak a nemrég elítélt kartellező sztrádaépítőkre gondolni.)

Az ember ilyenkor zsigeri iszonyattal próbál arra gondolni, hogy ez az egész csak tévedés lehet. Valaki rosszul számolt véletlenül, rosszabb, de még mindig elviselhetőbb esetben politikai ellenlábasok lejárató akciójáról van szó. Azt a gondolatot nagyon nehéz elviselni, hogy egy olyan országban élünk, ahol előfordulhat, hogy a forgatókönyv a legsötétebb változatot tartalmazza.

Márpedig bármilyen visszataszító, korántsem valószínűtlen, hogy ilyen országban élünk. Az ellenkezőjét akkor hinném, ha nem látnám lelki szemeimmel a kedves olvasót, amint vérmérséklete szerint szomorúan bólogatva vagy foga között szitkozódva, esetleg csendes beletörődéssel gyanítaná, hogy a legfelfoghatatlanabb változat az igaz.

Csak remélem, hogy tévedünk.