Program

19.00. - Tánctörténeti dokumentumfilm
Dél-India világa - Swami B. A. Harijan diavetítése

20.00. - Dél-indiai klasszikus szólótáncok Tamil Nádu és Ándhra Pradés államból 
Bittner Meenakshi Dóra Bharatanátjam és Tóth Gabriella Garima Kúcsipúdi táncelőadása

A kertben

- Autentikus indiai ételkülönlegességek és teák a Kashmir Étteremből

- Indiai ruhabazár

- Indiai klasszikus és könnyűzenék vására

- Tombola - a nyerteseknek ajándékutalvány Shahnaz ájurvédikus arckezelésre

Helyszín: Jókai Klub 1121 Budapest, Hollós út 5. (megközelíthető a Moszkva térről 21-es busszal)

Bittner Meenakshi Dóra
(Bharatanátjam táncművész)

Kezdetben az Arvisura Színház színésze. Tíz éven át önálló és képzőművészekkel megvalósított darabok előadója. 1997-től 2003-ig tanulja a dél-indiai művészeti ág a Bharatanátjam alapjait Budapesten. 2000-ben jár először tanulmányúton Dél-Indiában. 2002-ben különböző hagyományú iskolákat és művészeti fesztiválokat látogat meg Tamilnadu államban. 2003-tól tanulmányokat folytat a madraszi Kala Darshana Táncművészeti Intézetben Jayanthi Subramaniam tanítványaként. 2005-ben Madraszban megtartja tradicionális indiai felavató előadását az Arangétramot, mestere, Jayanthi Subramaniam vezetésével. 2006-ban új előadás anyagán dolgozik Dél-Indiában mesterével. 2006 augusztusában Jayanthi Subramaniam-mal közös nagysikerű magyarországi turnén vesz részt. 2007 januárjában újra mesteréhez utazik, hogy újabb előadást készítsenek elő. Budapesten él, rendszeresen fellépő előadó, munkáját az Orkesztika Alapítvány/Mozdulatművészeti Stúdió segíti. A Meenakshi nevet a nandafalvai hindu közösség vendégeként Magyarországra érkezett Sadhu Maharajtól kapta.

Bharatanátjam (Tamil Nadu állam tradicionális táncformája Dél-Indiában)

A Bharatanátjam indiai klasszikus színpadi tánc, amely leszármazottja az ősi dél-indiai templomi táncosok művészetének, amelyben zene, tánc, színészet, költészet és spiritualitás elválaszthatatlan egységet alkot. A Bharatanátjam kifejezés szanszkrit szavak kompozíciója, bhávam (érzelmek), rágam (dallam), tálam (ritmus) és nátjam (tánc). E táncforma két fő alkotó eleme a nritta vagy tiszta tánc, amelyet a nyak és a szem finom mozgását ellenpontozó erőteljes lépések, hajlások és virtuóz, eleven lábmunka jellemez és az abhinaja, amely arcjáték és kézmozdulatok speciális gesztusnyelve az érzelmek kifejezésére. Dél-India eszmeiségében a Bharatanátjam a végtelen univerzum ünneplésének egyik formája,  a  táncos előadásával, úgy önmagát, mint a nézőt az egyetemlegesség felé hivatott emelni.

Tóth Gabriella Garima
(a klasszikus indiai Kúcsipúdi tánc egyetlen hazai táncművésze)

Pályafutását balett-táncosként kezdte. Évekig több színház tánckari tagja volt, mint klasszikus és kortárs táncos. Tizenöt éve klasszikus indiai táncművészettel foglalkozik. Az indiai állam és a Magyar Soros Alapítvány ösztöndíjas hallgatójaként 1996-tól éveket töltött Indiában, hogy a Kúcsipúdi táncdráma művészetét autentikus forrásból sajátítsa el. A kezdeti években Bharata Nátjam stílust tanult India elismert táncművésze, Dr. Yamini Krishnamurti tanítványaként Delhiben. Majd dél-indiai tanulmányútja során a Kúcsipúdi táncdrámai hagyományról táncelméleti kutatásokat folytatott. 1999-ban felvételt nyert a madraszi Kuchipudi Art Academy intézetbe. Mesterei a Kúcsipúdi tánc legrangosabb képviselői: Guru Dr. Vempati Chinna Satyam és jelenlegi tanára, Guru Swapnasundari Rao. Többször szerepelt sikerrel indiai színpadokon mesterei által koreografált táncdrámákban. Első szólóelőadását 2001-ben mutatta be Delhiben Swapnasundari Rao vezetésével. A 2004-es Tarangam fesztiválon élőzenei kísérettel mutatta be átütő sikerű szólójátékát, a Bhámá Kalápam című táncdráma dalokkal és telugu nyelvű dialógusokkal színesített részletét a nárcisztikus természetű Szatjabhámá szerepében. 2002-ben bölcsészdiplomát szerzett az ELTE BTK Ógörög Nyelvi és Irodalmi szakán, valamint éveken át szanszkrit és hindí tanulmányokat folytatott az ELTE BTK Indoeurópai Nyelvtudományi Tanszékén. 

Szakmai tudása gyarapítása céljából rendszeresen ellátogat Kúcsipúdi faluba. Jelenleg a Bhámá Kalápam című táncdráma főszerepére készül, amelynek előkészítésén közösen dolgoznak helyi művészekkel Vedantam Venkata Naga Chalapathi táncművész vezetésével. A tánc gyakorlatán kívül mitológiai, szanszkrit és telugu nyelvi és irodalmi, valamint dél-indiai karnatikus zenei tanulmányokat is folytat. Énektanára D. S. V. Sastri. Tradicionális szólódarabokból álló repertoárját saját koreográfiákkal is gazdagítja. A Kúcsipúdi táncdráma művészeti hagyományai címmel táncelméleti kutatásokat folytat. A témával kapcsolatban jelenleg saját könyvén dolgozik.Öt éve tanít Kúcsipúdi táncot Magyarországon. Táncdrámai alkotószínház alapításán dolgozik indiai és magyar művészek közreműködésével. A Garima művésznevet mesterétől, Swapnasundaritól kapta.

Kúcsipúdi táncművészet (a Kúcsipúdi Ándhra Pradés állam tradicionális táncformája Dél-Indiában)

Eredete a kizárólag férfi színészeket szerepeltető, vallási tárgyú táncdráma több évszázados hagyományára vezethető vissza. A hindu mitikus történeteket megelevenítő drámajáték Visnu hívő papok szent imádsága a falusi templomokban, később királyi szórakoztatás az ándhrai udvarokban. A gazdag spirituális múlttal rendelkező táncforma születése Kúcsipúdi nevű faluhoz fűződik. Legenda örökíti meg az iskola alapítójának, a költő, zeneszerző, táncművész Bhakta Sziddhéndra Jógi nevű szent történetét. Ma a Kúcsipúdi a táncdrámák megőrzése mellett szóló és duett formaként egyaránt elismert művészet.

A tánc technikáját (Nritta) virtuóz lábmunka, kecses testmozdulatok jellemzik. Drámai előadásmódjában (Nátja és Abhinaja) a kézjelek, arcjáték, járásmód meghatározott rendszere mellett improvizatív színészi játék is helyet kap, amelyet táncosok által előadott énekek és dialógusok (Vácsikabhinaja) gazdagítanak. A Kúcsipúdi művészet jellegzetes vonása mitikus hősök és hősnők portréinak megalkotása e sajátos kifejezésrendszer által. A táncdrámák témáit főként a két eposz, a Mahábhárata és a Rámájana, valamint a Bhágavata Purána és Dzsajadéva Gítagóvinda című szerelmi énekei adják.

A Kúcsipúdi egyedülálló darabja a Tarangam, amelyben a táncos réztányéron egyensúlyozva bonyolult ritmuskombinációkat ad elő fején vízzel teli rézkancsóval. A táncot dél-indiai karnatikus zene kíséri, hangszerek: mridangam, hegedű, fuvola, víná. Az énekes a dallamot énekli, a Szútradhára ritmikus táncszótagokat recitál cintányérral kísérve. A dalok szövegei szanszkrit és telugu nyelven hangzanak el.