Bírósági teszten az európai sztrájkjog

Felléphet-e a helyi szakszervezet a Svédországban olcsón foglalkoztatott lett munkaerővel szemben? - az ítélet meghatározó lehet az EU-n belüli vándorlás szempontjából.

Fogas kérdést passzoltak le a minap a svéd talárosok a luxemburgi Európai Bíróságnak. Megengedi-e az EU joga, hogy valamely tagállam szakszervezete egy más tagállam cégét a helyi kollektív szerződések betartására kötelezze?

A válaszra - egyelőre - elsősorban Svédországban és Lettországban kiváncsiak, de a két állam valójában az EU ár-, és bérkülönbségeivel megosztott tagországi csoportokat képezi le. "Igen" döntés esetén a magasabb bérszínvonalú, s erős szakszervezetekkel bíró nyugat-európai országok immár EU-papírral a zsebükben állíthatják meg a keleti munkaerőt. Ha azonban "nem" lesz a verdikt, úgy a keleti cégek minden további nélkül vihetik nyugatra a keleti munkaerőt - s a Nyugat újra "szociális dömpinget" kiálthat, mint az időközben kompromisszumos irányelvvé szelídült "Bolkestein-direktíva" ellen ágálva.

Svédországban a következő történt. A Laval lett cég alvállalkozói szerzodést kötött a Stockholm melletti Vaxholm iskolájának megépítésére a Baltic Bygg svéd vállalattal. Lett dolgozókat alkalmazott, akiknek a svéd kollektív szerződésben szabályozottnál jóval alacsonyabb bért fizetett (a lettben rögzítettet viszont megadta). A felboszült svéd szakszervezetek tiltakozásul blokád alá vették a helyszínt, az építkezés meghiúsult, a fővállalkozó tönkrement, a lett dolgozók munkája megszűnt.

Ebben az esetben a szolgáltatás nyújtásának szabadsága ütközik a kollektív szerződéshez, illetve a sztrájkhoz való joggal. A jelenlegi uniós szabályozás ellentmondásos: mást állít az európai közösségi alapszerződés, mást az Alapvető Jogok Chartája, a kiküldött dolgozókról szóló, akár perdöntővé is válható EU-irányelv pedig éppenséggel semmit. Ugyanis a munkaügyi szabályozást a fogadó tagállam (Svédország) törvényeire bízza, ám a svédeknél a részleteket a kollektív szerződésbe foglalják bele. Mi márpedig kötöttünk kollektív szerződést - állítják a lettek -, legfeljebb lettet!

Az európai szakszervezetek szociális dömpingtől tartanak. - Elfogadhatatlan, hogy a munkaadók külföldi munkavállalók alkalmazásával bújjanak ki kötelezettségeik alól! - nyilatkozta vezetőjük, John Monks. A tagállamok - amelyek véleményt adhattak be az Európai Bíróságon - megosztottak. Az új tagországok, valamint a munkaügyekben mindig liberális britek a lettek, a többiek a svédek oldalán sorakoztak fel.

(Brüsszel)

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.