A budapesti átlagcsalád nem létezik, viszont példának jó; vegyük úgy, hogy apu és anyu mindketten dolgoznak, a munkahelyükre tömegközlekedéssel jutnak el, két gyermekük pedig iskolába jár, és mindehhez egy 54 négyzetméteres panellakásban laknak. Az alábbiakban kiderül, miért fognak többet fizetni, mennyivel és miért.

Távfűtés. Átlagék a távhő árának emelkedését fogják a leginkább megérezni. A mintegy 240 ezer budapesti háztartás, amely e szolgáltatást élvezi, a januári számla láttan fog igencsak megizzadni. Az átlagos fővárosi távfűtésszámla 12 ezer forintról szól, januártól ez az összeg 37 százalékkal fog emelkedni, vagyis januárban a csekken 16 és félezer forint szerepel majd. Áprilisban, amikor vége a fűtési szezonnak, újabb - korrekciós célú - áremelés jön, méghozzá 8,4 százalékos. Az átlagos havi fűtésdíj így már meg fogja közelíti a 18 ezer forintot. A Főpolgármesteri Hivatal szerint a lakossági távhőszámlák januártól mindössze 6,5 százalékkal emelkednek átlagosan, ami ugyan igaz, de csak azzal a nem mellékes kiegészítéssel, hogy az emelt díjból már levonták a kompenzációt. (A támogatáshoz szükséges űrlapokat folyamatosan postázzák a fogyasztóknak, az űrlapokat - amit, ha nem kapott meg, innen is letölthet - legkésőbb jövő március 31-ig kell eljuttatni az államkincstár lakcím szerint illetékes területi igazgatóságához. Aki jogosult a kompenzációra, az januárig visszamenőleg kapja meg.) A városháza úgy kalkulál, hogy kompenzációban fog részesülni a budapestiek 82 százaléka, az ugyanis - eltérő mértékben - mindenkinek jár, akinek a családjában az egy főre (pontosabban egy fogyasztási egységre, mert a kiskorú gyerek például nem egy embernek, csak 0,8 főnek számít) jutó jövedelme több bruttó 93.905 forintnál. A főváros becslése szerint a teljes árat csak a távfűtéses háztartások mintegy ötöde, 41 ezer család lesz kénytelen megfizetni. Ha feltételezzük, hogy Átlagék jól (valamivel az átlag fölött keresnek)  élnek (és nem kapnak kompenzációt), akkor csak a távhődíjemelés havonta nagyjából 6.000 forint pluszkiadást okoz nekik. 

Tömegközlekedés. Feltételeztük, hogy Átlagék nem autóznak, hanem a BKV szolgáltatásait veszik igénybe. Átlag Anyu és Apu januártól 7350 forintért veheti meg az eddig 6900 forintos dolgozói havibérletet. A két, példánk szerint iskolába járó gyereknek pedig a jelenleg 2600 forintos tanulóbérletéért 2950 forintot kell fizetni. A család utazási többletkiadásai havonta 1600 forinttal emelkednek. Ha az Átlag szülők rafináltak és tudnak spórolni, az éves bérletetet választják, azt ugyanis 11 havibérlet áráért (80850 forintért) is megvehetik. 

Víz- és csatornadíj. A vízdíj 2007-ben 9,8 százalékkal, a csatornahasználati díj pedig 9,4 százalékkal drágul az idei árakhoz képest. Előbbi díjemelést a főváros azzal indokolja, hogy egyre csökken Budapesten a vízfogyasztás (tavaly éppen öt százalékkal esett vissza), ráadásul a vízművek enegriaköltségei is emelkedtek. Az átlaglakásban élőknek a vízdíj emelése havonta 244 forint többletkiadást jelent. A csatornadíj emelésére a korábban bevezetett vízterhelési díj miatt van szükség (ez tulajdonképpen egy adó, amit a csatornázási művek a fogyasztóra terhel), ami egy lakásra számítva 186 forintos havi pluszkiadást eredményez. Vagyis a vízért és a csatornahasználatért az átlagcsaládnak jövőre havonta 430 forinttal kell többet fizetnie. (Elhanyagolható mértékben lesz drágább a kéményseprési díj, amely havonta 70-80 forinttal nő, a szemétdíj pedig az áltagos, 110 literes kukát alapul véve mintegy harminc forinttal kerül majd többe.)

A fenti rezsitételeket összesítve megállapítható, hogy a négytagú, 54 négyzetméteres, távfűtéses lakásban lakó átlagcsalád kiadásai havonta körülbelül nyolcezer forinttal emelkedhetnek 2007-ben. Legalábbis a főváros hatáskörébe tartozó közműcégek számlái után. A villany és a gáz áráról a kormány dönt.

A gázáremelés a távfûtést is drágítja