Történelmi nap
1. Az államfő - főosztályvezetőjével - azt üzente: elítéli a félelemkeltésre alkalmas rendezvényeket és a félelemmel való manipuláció eszközét is.
A köztársasági elnök szokásos, egy ide, egy oda szóló intelme nem vesz tudomást a sorrendről: nem baloldalról dobálnak kővel, tojással, molesztálnak idős tiltakozókat, vernek melegeket, alapítanak gárdát - ezek a félelem előidézői. Manipulálni velük? Egyre könnyebb.
2. A Fidesz szerint Gyurcsány Ferenc személyisége és magatartása váltotta ki a Magyar Gárda megalakulását, mert folyamatosan hazudott az országnak és ez nem változott az őszödi beszéd óta, mert nem veszi figyelembe, hogy az országban hogyan vélekednek a kormányzásáról, és mert a reménytelen, kilátástalan helyzetbe került emberek valamilyen választ akarnak adni a megszorításokra. Ezt Varga Mihály alelnök mondta vasárnap.
Ezek szerint a kormányfő "személyisége és magatartása" arra ösztönöz, hogy "hagyományőrző, hadisírgondozó, a magyar kultúrát ápoló" egyesületek alakuljanak szerte az országban, amelyek segíteni akarnak akár a katasztrófavédelemnek is, ha baj van.
3. A Magyar Gárda zászlaját a legszebb történelmi hagyományokat követve a katolikus, a református és az evangélikus egyház papja, illetve lelkésze is megáldotta, felszentelte - mint az egyházak igen gyors reagálásából kiderült: az ő tudtuk nélkül. "Az, hogy a katolikus egyházhoz tartozik, az még nem jelenti, hogy az egyházat képviselte" - így a katolikusok. "A Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinata elnökségének tudta vagy beleegyezése nélkül az MRE nevében senki nem járhat el. Hivatalosan senki sem kereste meg egyházunkat ettől a szervezettől, így értelemszerűen a református egyházat hivatalosan senki nem képviselhette ezen a rendezvényen" - így a reformátusok. "Minden olyan szervezetet és tevékenységet, mely nem a demokratikus rend és törvényesség mindenkire vonatkozó érvényesülését erősíti, határozottan elutasítunk" - így az evangélikusok.
Az ismert álszent védekezés. (Persze: a Fidesz sem tudott saját parlamenti képviselőjének a beszédéről). Nem az első és nem is az utolsó. És nem csak a magyar egyházak történetében.