Béralku mínuszok árnyékában
Szakértők számításai szerint jövőre több mint tíz százalékkal kellene emelni a béreket ahhoz, hogy szinten maradjanak a reálkeresetek. Ez azonban illúzió. A kormány ugyanis a szociális partnereknek pénteken eljuttatott előterjesztése szerint 2007-re bruttó 6-6,5 százalékos béremelést ajánl a vállalkozásoknál - ez négyszázalékos reálpozícióvesztést jelent -, a közszférában pedig nem javasol bruttó keresetnövelést. A vállalkozásoknál egyébként is gondot okozna bármilyen érdemi béremelés a különböző járulékterhek mértékének emelkedése, az egyszerűsített egészségügyi hozzájárulás (a havi 1950 forintos eho) megmaradása miatt. Mindez előre vetíti, hogy nem lesz feszültségektől mentes az október 27-én kezdődő érdekegyeztetés a bérekről.
Mindazonáltal a munkáltatói szövetségek már jelezték: újratárgyalnák, sőt fel is mondanák a minimálbérről novemberben kötött egyezséget . Azt ugyanis azzal számolva írták alá, hogy az idén novembertől a munkaadóknak nem kell kifizetniük a havi 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást. A megváltozott körülmények miatt a munkaadók nem tudják vállalni a felemelt bér kifizetését. A szakszervezetek viszont érvényesnek tekintik a három évre szóló egyezséget, s a módosítást a kormány sem tartja indokoltnak - tudtuk meg Kiss Péter munkaügyi minisztertől. Az OÉT-ben tavaly novemberben létrejött megállapodás szerint az idén 62500 forint a legkisebb kötelező bér, jövőre ez az összeg automatikusan 65500, 2008-ban pedig 69000 forintra emelkedik.
- Meg kell maradnia a hároméves bérmegállapodásnak, szó sem lehet a felmondásáról - mondta lapunknak Hódi Zoltán, az MSZOSZ ügyvivője. A szakszervezetek nem zárkóznak el a tárgyalásoktól az adórendszer és egyéb módosítások miatti korrekció lehetőségétől, ahhoz viszont ragaszkodnak, hogy érvényben maradjon a már kiharcolt egyezség. Hódi szerint az igazán izgalmas kérdés a versenyszférára vonatkozó keresetnövekedés ajánlott mértéke, az erről szóló megállapodáshoz "meredek és nehéz" tárgyalásokon át vezet majd az út.
Számos bizonytalanság nehezíti a közszféra béremelésének előkészítését is. Fehér Józseftől, a Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkárától úgy tudjuk, Kiss Péter miniszter ígérete ellenére még nem hívta össze az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács tagjait, hogy megkezdjék a tárgyalásokat a közszolgálatban dolgozókat érintő bérpolitikai kérdésekről. Az érdekvédő arra számít, hogy érvényesek a miniszterelnök áprilisban, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnökének írt levelében foglaltak, egyebek mellett az, hogy a kormány olyan megállapodást kíván kötni a szakszervezetekkel, amely a közszférában a reálbérek átlagos növekedését egy százalékpontos határon belül a nemzetgazdaság teljesítményéhez igazolja. (A kormányzati előterjesztésben szereplő átlagbérfejlesztési javaslat számítások szerint 10-12 százalékos reálpozícióvesztést jelent ebben a szférában.)
- Az eddigi kiszivárogtatások riadalmat keltettek, a cáfolatok pedig nem enyhítették a helyzetet - mondta Fehér József. - Úgy tűnik ugyanis, hogy a közszférát érintő 2002-es, történelmi mértékűnek tartott bérfejlesztéseket a kormányzat most akár háromszorosan is visszavenné, hiszen arra készül, hogy két évre befagyasztja a bértáblákat - fogalmazott a főtitkár. Veszélybe kerültek a közszolgálati plusz juttatások, a 13. havi fizetések is. A közszféra szakszervezetei azért is sürgetik a bértárgyalások mielőbbi megkezdését, mert szeretnék megakadályozni, hogy tovább nyíljon az olló a közintézmények és a vállalkozások dolgozóinak fizetése között. Jelenleg ugyanis a közszolgálat egészében 13-14 százalékkal, a közigazgatásban pedig 7-8 százalékkal keresnek kevesebbet az azonos kvalifikáltságú munkavállalók.
