Véget érhet az értelmetlen jogfosztás?
A kizáró gondnokság eltörlésével véget érthet a fogyatékos emberek "rabszolgasága".
Mindennapi jogfosztás
A gondnokság alatt állók kétharmada cselekvőképességet kizáró vagy általánosan korlátozó gondnokság alatt áll . Ennek az a lényege, hogy a cselekvőképesség korlátozásakor nem vizsgálják meg a szóba jöhető ügycsoportokat, hanem minden ügycsoport tekintetében, korlátozzák vagy kizárják a gondnokolt cselekvőképességét. Az esetek nagy részében mindez orvosi diagnózisok alapján történik, gyakran a fogyatékosság ténye önmagában elég a gondnokság alá helyezéshez. A legnagyobb probléma éppen az, hogy eljárás során jellemzően figyelmen kívül hagyják az egyéni képességeket, illetve azok fejleszthetőségét.
Így kerülnek egy tollvonással tömegével gondnokság alá a valamilyen fogyatékossággal élők, pszichiátriai problémákkal küszködők, szenvedélybetegek és idős emberek. Sokszor enyhe értelmi sérültek, siketek vagy éppen nagyothallók is kizáró gondnokság alá kerülnek a kommunikációra való képtelenségre hivatkozva.
- Ha valakit cselekvőképtelennek nyilvánítanak, automatikusan megfosztják a tulajdonhoz, házasságkötéshez, választáshoz, szabad egyesüléshez, a bírósági eljárás indításához való alapvető jogától – magyarázza Kovács Melinda, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének (ÉFOÉSZ) ügyvezetője. A gondnokság alatt állók tehát az életükkel kapcsolatos legalapvetőbb döntéseket sem hozhatják meg: nem dönthetnek például arról, hogy kivel és hol éljenek, dolgoznak-e vagy sem, mire költik a pénzüket. Mivel helyettük a kijelölt gondnokuk dönt, esélyt sem kapnak arra, hogy kifejlesszenek olyan képességeket, amelyekkel önállóan vagy kis segítséggel, de meg tudnának oldani bizonyos feladatokat. A cselekvőképtelenségük okán passzivitásra és a saját életük feletti teljes kontrollvesztésre vannak ítélve. Noha a fogyatékossággal élők a saját védelmükben kerülnek gondnokság alá, sokszor éppen emiatt válnak végtelenül kiszolgáltatottá. Lényegében csak a szerencse és emberség kérdése, hogy az adott gondnok mennyire él vissza a rá ruházott hatalommal
-Az új Ptk. a hatályosnál differenciáltabb szabályozást vezet be. A támogatott döntéshozatal révén a fogyatékossággal élők az egyéni szükségleteikhez, képességeikhez alkalmazkodó segítséget kaphatnak döntéseik meghozatalához. A cselekvőképesség korlátozása pedig csak ügycsoportok tekintetében, a személy képességeinek és a korlátozás indokoltságának vizsgálatán alapulhat – mondja Kovács Melinda.
Az új szabályozás legfontosabb és legnagyobb vitákat kiváltó része kétségkívül a cselekvőképességet kizáró gondnokság eltörlésének kérdése volt. A kizáró gondnokság a tervezetben - több más ország gyakorlatához hasonlóan –olyan megoldással alkalmazásával került eltörlésre, amely anélkül biztosít megfelelő védelmet az elsősorban súlyos fogyatékossággal élő gondnokoltak számára, hogy egész életükre kiszolgáltatná őket egyetlen személy akaratának.
Paradigmaváltás
A gondnoksággal kapcsolatos hazai jogszabályok, valamint annak napi gyakorlatai, nem felelek meg a nemzetközi emberjogi követelményeknek. Nyugat-Európában az emberjogi mozgalmak hatására alapjaiban változtak a gondnokságra vonatkozó szabályozást. Ezzel szemben Magyarországon még mindig az ötvenes évek szelleme hatja át szabályozást. Mindezek következményeként arányaiban hazánkban a legmagasabb a gondnokság alatt állók száma.
Az ENSZ Egyezmény a fogyatékkal élők jogairól mérföldkövet jelent a világ fogyatékosai számára. Az egyezmény sarkalatos pontja, a cselekvőképesség problematikájával foglalkozó 12. cikkely ugyanis kimondja: a fogyatékkal élők ugyanúgy cselekvőképes személynek számítanak, mint bárki más. (A hazai gyakorlat szerint gondnokság alatt állók többsége éppen cselekvőképessége megkérdőjelezése okán válik jogfosztottá. ) Az ENSZ egyezmény tehát arra kötelezi az államokat, hogy minden támogatást adjanak meg a fogyatékkal élők számára ahhoz, hogy gyakorolni tudják jog- és cselekvőképességüket. Így a cselekvőképesség korlátozása helyett az úgynevezett támogató döntéshozatalt írja elő, biztosítva ezzel az érintettek számára, hogy szabadon dönthessenek az életükről, immár segítséggel.
Az egyezmény szövege mindaddig csak üres frázis marad, amíg annak szemléletmódja és tartalma nem jelenik meg a magyar jogrendszerben. Magyarország 2007-ben az elsők között ratifikálta az egyezményt, mely törvényként 2008. májusában lépett hatályba. Az új Ptk. pedig alapjaiban változtatna meg a fogyatékossággal élők joggyakorlására vonatkozó szabályokat. A törvénytervezet elfogadása éppen ezért kulcskérdés a gondnokság béklyójában élők tízezrei számára.
- Az új Ptk. gondnoksággal foglalkozó fejezete számos előremutató, nagy volumenű változást tartalmaz – mondja Gadó Gábor az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára. Lehetőség lesz például előzetes jognyilatkozatra, melyben például egy Alzheimer- kórban szenvedő előzetesen dönthet majd a legalapvetőbb kérdésekben majdani, esetleges cselekvőképtelen állapotával kapcsolatban. Dönthet például arról, hogy akar-e intézménybe kerülni vagy sem, ki lehet későbbi gondnoka és ki nem. A törvénytervezet – az ENSZ egyezmény által preferált – támogatott döntéshozatal intézményét is bevezetné, így a fogyatékkal élők külső segítséggel ugyan, de maguk dönthetnek életük kérdéseiről.
- Az új Ptk. gondnoksággal kapcsolatos fejezetének legnagyobb horderejű és legnagyobb vitát kiváltó változása a kizáró gondnokság megszüntetése – mondja Horváth Péter, az Országos Fogyatékosügyi Tanács titkára. Az ellenzék és a bírói kar bizonyos prominensei szerint ugyanis továbbra is szükség van a kizáró gondnokság intézményére, a civil jogvédő szervezetek és a Fogyatékosügyi Tanács véleménye szerint azonban a cselekvőképesség korlátozása is elegendő a legszélsőségesebb eseteket kezelésére.
Zárószavazás előtt
Az új Ptk. tervezete hosszas egyeztetés és vita után immár a parlamenti zárószavazásra vár. A végszavazás előtt még az Alkotmányügyi Bizottság is megvizsgálja a tervezetet, hogy az esetleges koherencia hibákat korrigálja. Ám mivel a kizáró gondnokság kérdése nem tartozik ezek közé, elvileg már semmi sem állhatja útját a gondokság alatt álló tízezrek felszabadulásának
Félő azonban, hogy a fogyatékossággal élők számára felbecsülhetetlen értékű törvénycsomag a politika csatározások áldozatává válik, hiszen a Fidesz nemrégiben kijelentette: hatalomra jutásával azonnal visszavonja az új Ptk-t.
További információk az ÉFOÉSZ honlapján
