A mai magyar gazdasági helyzet jeletős részben a bizalmi próblémákra vezethető vissza, ezen belül is elsősorban a hitelességi problémákra - mondta Varga Mihály, a Parlement Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának ellenzéki elnöke, az YBL Klub gazdasági konferenciáján. Emellett azonban további gondokat okoz, hogy baj van a versenyképességgel, a munkaerőpiaccal is. Utóbbit előadásában Hamecz István, az OTP Alapkezelő Zrt. elnöke, valamint Heim Péter, az Aegon Alapkezelő Zrt. elnöke is kiemelte. Szerintük is súlyos munaerőkínálati hiányosságok vannak ma Magyarországon. Utóbbi kitért arra, olyan reformlépéseket kell tenni, amelyek eredményeként évente legalább 100 ezer új munkavállalót vonnak be a munkaerőpiacra. Ez nem szabad, hogy nagy elvárás legyen. Így tíz év alatt be lehetne foltozni az említett egymilliós lyukat.

Varga Mihály hangsúlyozta: véleménye szerint az forint árfolyamában a befektetők Magyarország irányába táplált bizalmatlansága tükröződik. Szerinte a magyar deviza "valahogy mindig a régiós devizák sereghajtója". Ezzel az állítással viszont Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke vitatkozott, szerinte a forint valóban együtt mozgott a régióval, ám például a lengyel zloty nagyobb mértékben vesztett értékéből.

Az ellenzéki politikus kifejtette a hitelességvesztésnek sajnos ára van. Az állam működéséhez szükséges források költégei a környező országok körében itthon a legmagasabb. Kérdésre válaszolva hozzátette, ha a hitelességen a következő kormány javítani tudna, ezeken a forrásköltségeken évente 300-400 milliárd forintot tudna spórolni. Úgy vélte a gazdasági krízis még nem érte el a mélypontját. Ezzel Heim Péterrel teljes mértékben egyet értett. Varga azonban hozzátette: az elérhető adatok szerint 2009 év végén 2010 elején jöhet a mélypont.

Kitért arra is, hogy az IMF csomag óta nem látja a lépéseket. - Mindenki úgy érzi ezzel elmúlt a krízis, hátradőlt - mondta. A 25 milliárd dolláros keretben például volt egy bankmentő csomag is, ám az ehhez szükséges kormányrendelet még nem született meg. Volt adócsomag is, ám még nem volt róla szavazás. Mindezek alapján azt azt hangsúlyozta: öt hónapja Magyarországon nincs érdemi intézkedés a gazdasági krízissel kapcsolatban. A tétlenség pedig újabb lyukakat üt a költségvetésen. Szerinte 200-250 milliárd forintra tehető ezt a lyuk.

A válság egyik hatékony fájdalomcsillapítójaként nevezte meg a politikus, hogy hatékonyan kell felhasználni az uniós pénzeket. Szerinte a csatlakozás óta eltelt idő arra a vizsgálatra lehetőséget ad, hogy megnézzük valóban megfelelően használjuk fel ezeket a forrásokat. Azon a véleményen van, hogy 2006-2007 gyenge gazdasági növekedése azt mutatja, hogy ezeket a pénzeket nem hatékonyan használjuk.

Kiemelte a Fidesz fordulatra kész, mivel a helyzet nem tűr halasztást. Elsődleges dolog lenne a hitelesség visszanyerése és a fiskális konszolidáció. Versenyképesség javító intézkedési intézkedéseket szükséges tenni: különösen a mezőgazdaság, a megújuló energiaforrások területén. Éppen erre nyújtanánek lehetőséget az uniós pénzek.

Simor András délután tartott előadásában ha nem is nevesítette, de egy mondatban érezhetően reagált a korábban az Surányi György által a jegybank felé megfogalmazott kritikáklra. - Nem állítom, hogy minden döntésünk jó, de ha a tendenciákat nézzük, akkor nincs mit szégyenzenünk - fogalmazott. Délután a kerekasztal beszélgetésen már Surányi mellett ülve Simor további reakciókat tett. A devizatartalék nem volt megfelelő, de ez azért volt. Ez azonban a rövid lejáratú adósságállományhoz mérten volt alacsony. Egyszerűen a gyors növekedést nem lehetett lekövetni - mondta. 

Simor előadásában - ezzel kapcsolatosan kifejtette - kiemelte az államadósság szinte valóban nem megnyugató, ennél azonban sokkal aggasztóbb, hogy a növekedési üteme nagyon gyors volt. A legnagyobb gond is összességében ebből fakadt, azaz a válság rendkívül legyengülten érte a magyar gazdaságot. Szerinte ilyenkor egyszerre kell javítani a hosszútávú növekedési kilátásokat és kezelni a rövidtávú gazdasági helyzetet. Ha nem lett volna a túlköltekezés, akkor erre most sokkal több terület lenne. És magasabb lehetne a növekedési pálya és annak kilátásai.

Most alig van mozgástér, ezért a költségvetési politikán nem lehet lazítani. Ebben a helyzetben a monetáris politikának az a feladata, hogy a biztosítsa a pénzügyi infrastruktúra működését és fenntartsa ebben a rendszerben a tőkeáramlást. Ezek érdekében növelték a forint- és a devizalikviditást a bankok számára. A jegybankelnök szerint az akcióik következtében a bankoknál 2000 milliárd új forintlikviditás csapódott le. A devizaforrás biztosítása kicsit komolyabb probléma, de ezeket a devizacsere ügyletekkel szerinte megoldották.

Ha van hitelezési probléma ezek után az nem azért van, mert ne lenne elegendő pénz a rendszerben. Ez azért van, mert a bankrendszer kockázatvállalási hajlandóssága megváltozott. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hazai benkrendszerből forráskivonás lett volt. A jegybankelnök azt mondta október óta nem vontak ki pénzeket a honi bankrendszeről az anyabankok.

A kamatlépésekkel kapcsolatban Simor András megjegyezte: a mai magyar alapkamat szintjét nem a vállalatok kamatvállalási hajlandóssága határozza meg, hanem a befektetők kamatelvárásai, amely szint mellett hajlandóak finanszírozni az országot.