Az egyik legvadabb legendát azok a kung-fu-bemutatók és - filmek táplálják, ahol a harcos szerzetesek meghajlítják a lándzsa nyelét a torkuknak támasztott heggyel, vagy szöges ágyon fekszenek. Vannak olyanok, akiknek a fejét kőtömböket törnek szét és mégsem éreznek fájdalmat - látszólag.

- Minden képességnek megvan a realisztikus biológiai és fizikai magyarázata - mondta lapunknak Csák Gergely. - A Shaolin kolostorban gyakorló harcművészek valóban félelmetes dolgokra képesek, de ennek csupán egy oka van: kiskoruk óta ezt gyakorolják. Egész életükben fejlesztik a szellemi és fizikai képességeiket, hogy kibírják ezeket az extrém eseteket. Minden elalvás előtt nem törnek kőtömböket a mellkasukon, miközben a szöges ágyon fekszenek.

Az aikido oktató szerint a harcművészetek célja, hogy az ember legyőzze saját magát és túlszárnyalja saját korlátait. A bemutatókon sebezhetetlennek tűnő harcművészek egyrészt lelkileg, mentálisan a legerősebb felkészítést kapják a mestereiktől, másrészt teljes mértékben képesek uralni a testüket - ezért tűnik úgy, hogy csodákra képesek.

Küzdősport, vagy harcművészet?

Sokan összekeverik ezt a két fogalmat - pedig nem ugyanaz. - A küzdősport, mint a neves is mutatja, egy sportág - hívta fel a figyelmet Csák Gergely. - Előre meghatározott szabályok szerint küzdenek a felek, általában egy előre kijelölt helyen, boxringben, vagy szőnyegen. A küzdősport célja, hogy a versenyeken a résztvevők jó helyezéseket érjenek el.

A Zumm Aikido Egyesület vezetője szerint ennek több előnye és hátránya is lehet. Előny, hogy a tanítványok a leghatékonyabb, legharciasabb és leggyorsabb technikákat sajátítják el, hogy győzhessenek. Hátránya, hogy egyes esetekben - nem mindig - a mesterek nem fektetnek annyi energiát azokba a tananyagokba, amelyek nem célzottan a győzelmet segítik.

A harcművészetekben nincs verseny, így nem lehet eldönteni, mi hatékony technika és mi nem. De nem is ez a kérdés. A harcművészetek célja az önfejlesztés. A küzdelmen, a konfliktuson keresztül a harcművészek megtanulják kontrollálni saját testüket és elméjüket, szembenéznek a félelmeikkel. A harcművészetek nem a mások felett aratott győzelemre koncentrálnak, hanem arra, hogy a tanítványok minél jobban kiteljesedhessenek a tanulási folyamat során.

Titkos technikák?

Mindenki látta Tarantino híres-hírhedt filmjében az öt szívrepesztő mozdulatot, amelyet az ősz kínai mester mutatott meg Uma Thurman-nak. A titkos technikát később csak ő tudta végrehajtani az egész világon.

Manapság nincsenek ilyen technikák, vagy, ha vannak is, európai ember sosem tanulhatja meg őket - nevetett Csák Gergely, amikor felvetettük neki a szívrepesztő mozdulat hitelességét. - Manapság a legtöbb harcművészeti ág a Youtube-ra pakolja fel a videóit, hogy minél többen megismerhessék és gyakorolhassák. A tanítványokat úgy kell vadászni, hirdetésekkel. Budapest póznái tele vannak harcművészeteket hirdető cetlikkel. Ilyen körülmények között a titkos technikák száma minimális. 100-200 évvel ezelőtt még elképzelhető, hogy léteztek, de napjainkban, amikor minden utcában van egy edzőterem, nincs értelme ködösíteni „titkos technikákkal". Aki ezekről beszél, elhúzza a mézesmadzagot a tanítványai előtt, hogy azok nála maradjanak és tőle tanuljanak - mondta a Zumm Aikido Egyesület vezetője.

A legyőzhetetlen harcos

- Sokan azt gondolják: két hét edzés után bárkiből legyőzhetetlen harcos lesz és mehet a kocsmába kiosztani a pofonokat. Szerencsére egyre kevesebb ilyen tanítvány érkezik hozzánk - mondta Csák Gergely. - A harcművészet egy rögös, fáradtságos tanulási folyamat, ahol az önvédelmi képességek másodlagosan fejlődnek ki. Javulnak a reflexek, fokozatosan kialakul a testtudat, megtanuljuk használni a kezeket-lábakat. De óvva intek mindenkit attól, hogy ezt a tudást használja bárki ellen.