Vér, szappan, szívás

Bram Stoker hosszú fehér hajjal és szakállal képzelte el Drakulát: tegyük hozzá, joggal, elvégre több száz éves rémmel van dolgunk. Egy idős vérszívó bácsika azonban korántsem olyan vonzó, mint egy fiatal.

A filmvászon Robinsonjai

Amióta világ a világ, napirenden van a pusztulása is. A kérdés szemmel láthatóan izgatja a világ filmművészeit is.

James Bondra vágyik a NCIS-ügynök

Van, aki a Logan Cale-ként ismeri James Cameron sci-fi sorozatából, a 2000–2002 között futó Sötét angyalból, de a legtöbbünknek ő mégis Tony DiNozzo, a hazánkban is népszerű NCIS egyik főszereplője. Interjú Michael Weatherlyvel.

'A művészek mind disznók'

Tavaly nyolc héten keresztül forgatta Budapesten A rítus című filmet Sir Anthony Hopkins, aki bevallása szerint azért lett színész, mert rossz tanuló volt az iskolában.

Mind Dick köpenyéből bújtak elő

Philip K. Dickről sok minden elmondható. Például, hogy már életében zseninek tartották, de ennek ellenére számos novelláját ponyvamagazinokban kényszerült közölni.

 

Támadnak a lázadó majmok

A klasszikus Robinson-formulán többet is csavart Franklin J. Schaffner 1968-as, klasszikus A majmok bolygója című sci-fijében. A Pierre Boulle regényén alapuló műben George Taylor ezredes (Charlton Heston) egy majmok által uralt, feudális berendezkedésű bolygón köt ki űrhajójával, ahol rabszolgaként tartják a csupán gügyögésre képes embereket.

Hősünk erőteljesen érvel és vitázik vallásról, erkölcsről, rasszizmusról és magáról az evolúcióról, egészen a film végén látható katartikus zárójelenetig: az óceánparton Heston megpillantja a félig eltemetett Szabadság-szobrot. Ráébred tehát, hogy valójában a Földre tért vissza.

Jelenet a A majmok bolygója: Lázadás című filmből
Jelenet a A majmok bolygója: Lázadás című filmből

A megrázó végkifejlet miden idők egyik legjobb filmes befejezéseként vonult be a filmtörténetbe. Joggal, mivel Boulle regényében nem dobott ekkorát, mivel ott már jóval korábban egyértelművé teszik, hogy a Földre érkezett vissza az űrhajó. A mozisiker folytatást követelt, amely jött is, aztán még további három, de minőségben egyik sem tudta még megközelíteni sem az "eredetit". Az első reménysugár 2001-ben tűnt fel, amikor a neves rendező, Tim Burton remakelte a Boulle-regényt, de a film totális tévedés lett. A történet zagyvára sikeredett (nem a Földön játszódik, de a Mark Wahlberg alakította űrhajós számos megpróbáltatás után elrepül a Földre, ahol szintén majmok fogadják), a kivitelezés pedig gyatra lett.

A jövő hónap elején ismét megpróbálják újjáéleszteni a franchise-t. A majmok bolygója: Lázadás című produkció nem kevesebbre vállalkozik, minthogy elmesélje az előzményeket, tehát azt, hogyan is pusztul el az emberi civilizáció, és hogyan lesznek a bolygón a majmok az uralkodók. Noha a Schaffner-féle klasszikus egyértelművé teszi, hogy atomháború vetett véget az emberek uralmának, azért még így is bőven van tér arra, hogy a sztorit kellő mélységekbe vezessék.

A szinopszis szerint a mindent eldöntő folyamatok egy San Franciscó-i kutatólaboratóriumban kezdődnek, ahol tudósok egyre közelebb kerülnek az Alzheimer-kór gyógyszerének megtalálásához. Ám a szer másképp hat az emberekre, mint a kísérleti csimpánzokra. Az emberek átmeneti javulás után váratlan hanyatlásnak indulnak, a majmok agya viszont hihetetlen fejlődést mutat. A legokosabb kísérleti alany, Caesar megelégeli a rabságot, fellázítja sorstársait, és élükre állva kiszabadul a szigorúan őrzött intézményből. Az előzetesből kiderül, hogy akcióbol nem lesz hiány, a végét pedig már úgyis mindannyian tudjuk. Mindenesetre, a látottak alapján nem túl valószínű, hogy az 1968-as verziót minőségben ez a prequel túlszárnyalja...

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.