Szigorúan védett pöttyös ebek

Fáraók kutyái voltak, évezredekkel később pedig a magyarok oldalán küzdöttek a mohácsi csatában. A mai dalmaták az Adria partjáról származnak, a napokban pedig felkerültek a legveszélyeztetettebb állatfajokat és fajtákat felsoroló horvát listára.

Már egyiptomi domborműveken és fáraók sírján is láthatók sötét foltos ebek. A Louvre-ban őriznek egy olyan papiruszt, amelyen időszámításunk kezdete előtt 2000-ben katonákat ábrázoltak. Az ókori hadsereget jellegzetes fekete pöttyös szőrű kutyák kísérik. A tudósok szerint ez a kutyafajta aztán Kis-Ázsián és Görögországon keresztül jutott el Dalmácia területére, ahol az illír eredetű dalmata törzsek szolgálatába szegődött.

Részlet a videóból
Részlet a videóból

A Walt Disney révén „101 kiskutyaként” elhíresült mai dalmaták eredete tehát a horvát tengerpartra, annak is délebbi részére vezethető vissza. Dalmácia egyházi krónikái már a 14. században említést tesznek fekete pöttyös állatokról. A középkorban főleg harci kutyaként használták őket, a korabeli krónikák feljegyzései szerint a lányok, asszonyok szerencsét hozó vékony sálat kötöttek a háborúba induló horvát katonák nyakába, a lovasokat pedig fura mintázatú kutyák kísérték. A különlegesen hurkolt sálat később nyakkendőnek nevezték el, az ellenséges lovak megtámadására idomított ebek pedig dalmaták voltak.

A djakovói püspök például 420 pöttyös kutyát nevelt fel az udvarában, és a magyarok megsegítésére küldött horvát katonák is dalmatákkal érkeztek a mohácsi csatamezőre. A véres harc után életben maradt kutyákat a törökök vitték magukkal, de került belőlük Angliába, meg Csehországba is. Dalmáciából később kereskedelmi hajókkal jutottak el aztán a dalmaták a világ legkülönbözőbb pontjaira. A Makarska riviérán fekvő Zaostrogban ma is látható az a valószínűleg 1710-ben készült, az utolsó vacsorát ábrázoló templomi freskó, amelyre egy ismeretlen itáliai művész Jézus és az apostolok mellé egy dalmatát is felfestett.

Több mint nyolc évtizeddel később Thomas Bewick angol természettudós írta le először hivatalosan a fajtát, 1792-ben. Ő dalmáciai vagy kocsis kutyának nevezte el, az akkori dalmaták ugyanis már békésebb feladatot kaptak, a postakocsikat kísérték. Angol tenyésztők nemesítették tovább aztán a fajtát, amelyet próbaképp vadászatra is bevetettek, ám nem túl jó szaglása miatt nem futott be nagy karriert ezen a területen. Amerikában ellenben a tűzoltóság soraiban sokáig szolgáltak dalmaták: a tűzoltó autók előtt szaladtak, és utat nyitottak a tömegben.

A dalmatát végül 1955-ben ismerték el hivatalosan dalmát fajtának a kutyás világszervezetek. A Dalmácia egyik jelképének számító állatok „eredetiségét” pedig génbankkal őriznék meg a jövőben a horvátok, akik - a napokban megtartott spliti tanácskozáson - arról is döntöttek, hogy ezentúl a védett állatok között tartják nyilván a dalmatákat.

Ez a böngésző nem támogatja a flash videókat
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.