Fokozódó rasszizmus, indokolatlanul magas szintű szólásszabadság

Az ECRI legutóbbi jelentése óta bekövetkezett Magyarországon egy különösen nyugtalanító fejlemény, miszerint jelentősen fokozódott a közbeszédben tapasztalható rasszizmus – írja a bizottság jelentése.

Mint írják a sajtóban és az interneten rendszeresen jelennek meg antiszemita cikkek, a romaellenes közbeszéd pedig láthatóan egyre elterjedtebb és virulensebb. Különösen az egyik radikális jobboldali csoport létrehozása és egyre erősebb jelenléte keltett komoly aggályokat a civil társadalom és a kormány tagjaiban, nem csak a csoport nyíltan cigányellenes és antiszemita megnyilvánulásai miatt, de azért is, mert olyan félkatonai stílusú egyenruhákat és jelvényeket viselnek, amelyek erősen emlékeztetnek arra a jobboldali pártra, amely rövid időre megszerezte a hatalmat a második világháború folyamán, és amelynek az uralma alatt több tízezer zsidót és romát gyilkoltak meg. Legalább egy olyan faji indíttatású erőszakos cselekmény történt, amelyet esetlegesen hozzá lehet kapcsolni ennek a csoportnak a rasszista megnyilvánulásaihoz.

A jelentés hangsúlyozza, hogy Magyarországon a véleményszabadság alkotmányos védelmének magas foka lehetetlenné teszi hatékony jogszabályok életbe léptetését a rasszista megnyilvánulásokkal szemben. "A magyar jogrendszerben kizárólag a rasszista megnyilvánulások legszélsőségesebb formái büntethetők, például a közvetlen erőszakra való uszítás, (és) ezek a követelmények annyira magas szintűek, hogy tulajdonképpen szinte soha nem alkalmazzák (a jogszabályokat)" – írj a jelentés. A véleményszabadság nagyon magas szintű alkotmányos védelme lehetetlenné teszi a hatóságok számára, hogy hatékony jogszabályokat léptessenek életbe a rasszista megnyilvánulásokkal szemben. "Bár egyrészről igaz, hogy a jogszabályok önmagukban nem tudják megakadályozni a rasszista hozzáállást, a Magyarországon érvényes, szinte korlátlan szólásszabadság megnehezíti azt a munkát, amelynek célja egy saját tagjaival szemben nyitottabb és toleránsabb társadalom létrehozása " - hangsúlyozta az ECRI.

Az ECRI e jelentésében határozottan ajánlja, hogy a magyar hatóságok folyamatosan vizsgálják felül azt, hogy a Magyarországon hatályos, rasszista megnyilvánulások elleni jogszabályok mennyire teljesítik a nekik szánt feladatot. Hangsúlyozzák, hogy ebben a tekintetben vegyék figyelembe azokat a büntetőjogi jellegű ajánlásokat, amelyeket az ECRI 7. számú Általános Szakmai Ajánlása tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a nemzeti törvényekben miként harcoljanak a rasszizmus és a faji alapú hátrányos megkülönböztetés ellen, különösen pedig arra fordítsanak figyelmet, hogy amennyiben ezek az előírások bizonyos korlátokat szabnak a véleményszabadságnak, a korlátokat az Európai Emberi Jogi Konvenció 10. Cikkelye és az Európai Emberi Jogi Bíróság esetjoga alapján értelmezzék, és azt kéri, hogy az elkövetkező két év során ennek az ajánlásnak a végrehajtása legyen kiemelt feladat. Az ECRI azt is ajánlja, hogy a magyar illetékesek állítsanak fel egy országos szinten működő független követő rendszert, mellyel figyelemmel kísérhető és biztosítható, hogy az iskolafenntartók eleget tegyenek a központilag meghozott előírásoknak. Ennek a rendszernek különösen annak biztosításában kell hatékonynak lennie, hogy a gyakorlatban is tiszteletben tartsák a szegregáció tilalmát, továbbá ECRI azt kéri, hogy az elkövetkező két év során ennek az ajánlásnak a végrehajtása legyen kiemelt feladat.

A bizottság jelentése a menekültekkel szembeni előítéletekkel is foglalkozik. Megállapításuk szerint az előítéletek és negatív sztereotípiák miatt a menekültek, a menedékkérők és a migránsok különösen nehezen jutnak lakhatáshoz és munkához. A fentieken túlmenően, bár a menekültek és a menedékkérők gyermekei elméletben ugyanazokat a jogokat élvezik a kötelező iskoláztatás terén, mint a magyar gyermekek, a gyakorlatban nehezen tudják érvényesíteni a jogaikat, mivel az iskolák nehezen fogadják be őket, ha pedig befogadták őket, sok esetben nem kapják meg a megfelelő segítséget a magyar nyelv megtanulásához. Mindezeken túl a bizottság felhívja a figyelmet arra is, hogy hiányzik egy olyan nemzeti integrációs stratégia, amely segíthetné a magyar társadalom ezen új tagjait abban, hogy teljes mértékben részt vegyenek a társadalom életében.

Nem javult a romák helyzete

A szakértői jelentés hangsúlyozza, hogy a gyakorlatban a romákat továbbra is aránytalanul nagy munkanélküliség sújtja, az álláskeresésben pedig hátrányos megkülönböztetéssel kell megküzdeniük.  Az oktatás és a lakhatás területén a központi hatóságok erőfeszítéseinek sikerét sok esetben meggátolja az a mód, ahogyan a helyi hatóságok az intézkedéseket a gyakorlatba átültetik: számos visszaélésről érkezett jelentés, így a központi hatóságok változtatásra irányuló intézkedéseinek a hatékonysága számottevően csökken.  A roma családokat a helyi hatóságok diszkriminatív szabályokkal és gyakorlatokkal fosztják meg a szociális alapon adott lakhatás lehetőségétől; a roma gyermekeket pedig továbbra is sújtja az iskolai elkülönítés, a szegregáció, ami jelentős mértékben rontja a gyerekek iskolai eredményeit, és ennek megfelelően beszűkülnek a jövőbeni választási lehetőségeik és foglalkoztatási kilátásaik.

A jelentés szerint a romák hátrányai olyan természetűek, hogy hosszú távú, intenzív erőfeszítésekre lesz szükség ennek a megváltoztatásához; bár számos eddigi intézkedésnek pozitív hatása lehet, ezeket folytatni kell, bizonyos esetekben pedig fel kell erősíteni ahhoz, hogy az eredmények tartósak legyenek.  A foglalkoztatás területén számos kezdeményezés indult, gyakran azzal a kettős céllal, hogy segítséget nyújtsanak az álláskeresésben, illetve új szakképzettség megszerzésében, ezek az intézkedések azonban gyakran rövid távúak, és egyszerre csak kevés roma számára jelentenek tényleges segítséget.  

A bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy nincsenek valós, etnikai csoportra bontott adatok, amelyek segítségével a magyar hatóságok egyértelműen azonosítani tudnák a kezelendő problémákat, és figyelemmel tudnák kísérni a már megtett intézkedéseket - hívja fel a figyelmet a jelentés. Ezért az ECRI azt javasolja, hogy a magyar hatóságok bizonyos területeken tegyenek további intézkedéseket. Ezek az intézkedések széles skálát ölelnek fel, kezdve attól, hogy egyértelmű tájékoztatást adnak a nagyközönség számára arról, hogy milyen fórumokon tehetnek panaszt akkor, ha úgy érzik, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalmával ellentétes módon bántak velük, a felvilágosítást célzó intézkedésekig, melyeknek a célcsoportja azok a tisztviselők lennének, akik különböző minőségben kisebbségi csoportok vagy a nagyközönség szolgálatában dolgoznak, a céljuk pedig az idegengyűlölet és az intolerancia közvetlen visszaszorítása lenne, de ilyen intézkedés lenne a jelenleg is hatályos büntetőjogi rendelkezések határozottabb érvényesítése valamint bizonyos nemzetközi alapokmányok ratifikálása, mint pl. az Európai Emberi Jogi Konvenció 12. számú Jegyzőkönyvének aláírása - mindezek további eszközöket jelentenének a rasszizmus elleni harcban.

Az ECRI azt is ajánlja ebben a jelentésében, hogy határozzanak meg olyan módszereket, amelyekkel mérhetővé válik a kisebbségi csoportok helyzete az élet különböző területein, kihangsúlyozva, hogy ez a fajta nyomon követés kulcsfontosságú azon politikák hatásának és sikerének a meghatározásában, amelyek célja a helyzet javítása, továbbá ezeket a méréseket úgy kell lefolytatni, hogy megfelelően tiszteletben tartsák az adatvédelem és a magántitok védelmének a követelményeit, olyan önkéntes önbevallási rendszeren alapuljon, amelynek során világosan elmagyarázzák, hogy miért van szükség ezeknek az információknak az összegyűjtésére; az ECRI azt is kéri, hogy az elkövetkező két év során ennek az ajánlásnak a végrehajtása legyen kiemelt feladat.

Amiben sikerült előrelépni

Az ECRI harmadik Magyarországról szóló jelentésének 2004. június 8-án történt közzététele óta a beszámolóban foglalt területek számottevő részében valósult meg előrelépés. A bizottság megállapítása szerint az öt évvel ezelőtti helyzethez képest számos előrelépés történt: elfogadták az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről szóló törvényt, olyan hatóságot hoztak létre, amely az egyének számára közvetlen lehetőséget ad a panaszok orvoslására, 2007 júniusában pedig országgyűlési határozatot fogadtak el a Roma Integráció Évtizede program stratégiai tervéről.

Mint arra emlékeztetnek 2003. decemberében fogadták el az Egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről szóló törvényt, amely a közjogi és magánjogi viszonyok számos területén tiltja a hátrányos megkülönböztetést összesen tizenkilencféle alapon, beleértve a faji hovatartozást, a bőrszínt, a nemzeti, a nemzetiségi vagy etnikai származást, az anyanyelvet és a vallási meggyőződést, ezt követően pedig 2005. február 1-én létrehozták az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, amely az egyének számára közvetlen lehetőséget ad a tiltás megsértése miatti panaszok orvoslására.A testület létrehozatalát nagy érdeklődés kísérte a magyar társadalomban, már az első évben több mint 500 panaszt nyújtottak be, ez a szám pedig azóta is töretlenül emelkedik. A Törvény tartalmaz egy jelentős újítást is a magyar jogrendszerben, amennyiben nem-kormányzati szervezetek is felléphetnek felperesként olyan esetekben, amikor valamilyen rendelkezést diszkriminatívnak tartanak, még akkor is, ha még nem történt semmiféle egyéni sérelem, valamint a bizonyítás terhének a megosztását, aminek az a célja, hogy enyhítsék azokat a nehézségeket, amelyekkel a hátrányos megkülönböztetés áldozatainak szembe kell nézniük sérelmeik bizonyítása során. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság mint jogorvoslati lehetőség - amely jogosult arra, hogy a törvény ellen vétőkre bírságot szabjon ki, és közzétegye azoknak a szervezeteknek a nevét, amelyek megsértették az egyenlő bánásmódra vonatkozó előírásokat - párhuzamosan vehető igénybe más jogorvoslati lehetőségekkel, mint például kártérítési per indítása, ha pedig állami hatóságok is érintettek, az Országgyűlési Biztosokhoz is lehet fordulni.

A hatóságok emellett fontos olyan új jogszabályokat is hoztak, amelyek javították a magyarországi menekült-ellátási rendszert, különösen azzal, hogy a menedékes státuszt kapott személyek szinte ugyanazt a védelmet élvezik, mint a menekültek - írja a jelentés. A gyermekkorú menekültek és menedékkérők ma már jogosultak, sőt kötelesek a kötelező iskolai képzésben részt venni, a magyar állampolgárokra vonatkozó feltételek mellett, attól a naptól kezdve, hogy beadták menedékjogi kérelmüket. Lényeges, hogy azoknak az eseteknek a számát is korlátozták, amelyekben az állampolgársággal nem rendelkező személyeket idegenrendészeti őrizetben lehet tartani a bevándorlási törvények alapján, és ezekben az esetekben is jelentősen lerövidítették az őrizet maximális időtartamát.

A bizottság az előrelépések között említi azt is, hogy 2007. júniusában az Országgyűlés határozatot hozott a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervéről, amely meghatározta a cselekvési kereteket több olyan területen, ahol a romák hátrányos megkülönböztetést illetve hátrányokat szenvednek el a mindennapi életben. Ez a határozat számos olyan intézkedéssel együtt született, amelyeket az utóbbi években hoztak azért, hogy javítsák a romák helyzetét olyan területeken, mint például az oktatás és a foglalkoztatás. Különösen nagy jelentőségű intézkedések történek az oktatási rendszerben, ahol lépéseket tettek a szegregáció megszüntetése érdekében azzal, hogy megkönnyítették a többszörösen hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratását, szigorúbb követelményeket írtak elő az önkormányzatok számára a iskolakörzetek határainak meghúzásában, illetve az osztályok megszervezésében az iskolákon belül, és új tudásteszteket állítottak össze, melyek célja a kulturális különbségek és a társadalmi-gazdasági hátrányok hangsúlyosabb figyelembe vétele a gyermekek által mutatott fejlődés értékelésében. Az elmúlt években a területet érintő lényeges bírósági döntések is születtek, többek közt az egyenlő bánásmódról szóló törvény rendelkezései alapján. Annak érdekében is történtek intézkedések, hogy növeljék a rendőrség roma munkatársainak számát.

A kisebbségi önkormányzatok területén az elmúlt választásokat megelőzően végrehajtottak egy intézkedés-sorozatot, ami bizonyos mértékig megakadályozta a rendszerben korábban észlelt visszaélések megismétlődését- írja a jelentés, mely hangsúlyozza: az ECRI üdvözli az említett pozitív magyarországi fejleményeket. Ugyanakkor hangsúlyozzák azt is, hogy az elért eredmények ellenére is vannak még aggályos területek.

A Magyar Gárda demonstrációja Ivánban.