Az üzemanyagok drágulása nem érheti meglepetésként a fogyasztókat, mivel az elmúlt évben is jelentősen emelkedett az áruk: az idén januárban a 95-ös átlagára még csak 317 forint volt, a gázolajé pedig 297 forint. December közepén benzin literenkénti átlagára már 357-358 forint volt, míg a gázolajé 345 forint.

Jövőre a szakértők szerint az ideihez hasonlóan, folyamatosan araszolnak majd felfelé, 2-4-6 forintos lépésekkel az árak. Természetesen lesznek olyan hetek is, amikor árcsökkentést jelent be a Mol Nyrt., ám mivel nem vonhatja ki magát a nemzetközi folyamatok alól, tartania kell a lépést az emelkedéssel.

Tarjányi Dániel, a Crédit Agricole Corporate and Investment Bank Magyarországi Fióktelepe vezető kereskedője kifejtette: jövőre tovább emelkedik a nyersolaj ára, bár szerinte a Brent-típus hordónkénti ára még nem éri el a 100 dollárt. Hozzátette, év végére 85-95 dolláros árat vár, mivel az OPEC országok mérsékelt árpolitikája nem engedi 100 dollárig emelkedni az árakat.

Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta, míg korábban a nemzetközi prognózisok az idénre átlagosan 85 dolláros olajárat jósoltak, napjainkban már inkább 90 dollár körülit. Úgy vélte, az árszint tovább emelkedik, s jövőre átlagban 98-100 dollár körüli lesz, azaz 8-10 dollárral magasabb, mint korábban gondolták. Ugyanez a 7-8 százalékos áremelés érvényes a finomított termékekre is, hiszen jövőre további kereslet növekedés várható.

A trend pedig mindenképpen erőteljes növekedést mutat mind a nyersanyagok, mind a késztermékek esetében. Decemberben egy tonna, azaz ezer liter benzin ára 800 dollár körüli volt, míg a gázolajé 760 dollár.
Az olaj és a finomított termékek árát befolyásolja, hogy elsőként a feltörekvő országok, Brazília, Oroszország, India és Kína kerülnek majd ki a válságból, ami felfelé hajtja a keresletet.

Kína például minden települést el akar érni a gázhálózattal, s mindenütt ki akarja építeni az áramszolgáltatást. Ott, ahol ez vezetékkel egyelőre nem oldható meg, kis olajtüzelésű generátorokat telepít, ami az általános motorizációs fejlődés mellett jelentősen növeli a keresletet a világpiacon az olaj és a késztermékek iránt.

Tarjányi Dániel úgy vélte, míg az idén a magasan finomított termékek iránt volt nagy a kereslet, jövőre ez változik, s megnő az igény a közép kategóriásokra. Ennek következtében több, technikailag korszerűtlen finomítót újra indíthatnak, ám mivel ez mintegy hat hónapot vesz igénybe, üzemelésükig kapacitáshiány lesz a világpiacon. A másik következmény az lehet, hogy a magasan finomított termékek ára csökken, miközben a közepeseké nő.

Tarjányi szerint érdekes kérdés, hogy a magyar autós mekkora ár mellett dönt úgy, hogy nem tankol többet a kocsijába. Úgy vélte, mint ahogyan az idén, úgy jövőre is több dolog befolyásolja ezt, s nem feltétlenül a literenkénti ár lesz a döntő tényező. A személyi jövedelemadó csökkentése például jelentős összeget hagy az embereknél, s a nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetésével is több elkölthető pénze lesz a lakosságnak.

Hegedűs Miklós elmondta, a magyar kilátásokat a tényleges áremelkedést illetően döntően az befolyásolja, hogyan alakul a forint és dollár árfolyama. Úgy vélte, a forint éves átlagban nemigen erősödik a dollárhoz képest, mivel az első félévben a várható strukturális reformok hatása még nemigen mutatkozik meg.

Hozzátette, a benzin és gázolaj közötti 20-25 forintos különbség megmarad jövőre is. S annak is nagyon nagy a valószínűsége, hogy az üzemanyag árak legalább 2-3 százalékponttal jobban emelkednek, a jövőre várt 3,5-4 százalékos inflációnál.Az mindenestre tény, hogy az idén az első kilenc hónapban 9,8 százalékkal, 2,212 milliárd literre esett vissza az üzemanyag fogyasztás a tavalyi év hasonló időszakához képest a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) adatai szerint.

A 95-ös benzinből 11,8 százalékkal fogyott kevesebb, míg a 98-asból 36,4 százalékkal vásároltak kisebb mennyiséget. Az előbbiből kilenc hónap alatt 1,004 milliárd litert adtak el, míg az utóbbiból 27,7 millió liternyit.
Gázolajból 7,2 százalékkal, 1,18 milliárd literre csökkent az eladás az első kilenc hónapban.

A visszaesés üteme a harmadik negyedévben némileg lassult, mert az első félévben még 12,6 százalékkal csökkent a magyar piacon az üzemanyagok eladása, s így az első hat hónapban a tavalyi 1,601 milliárd literről 1,4 milliárd literre esett vissza.
A piaci változásokat megérezte a Mol Nyrt. is, a teljes magyarországi értékesítése 11 százalékkal csökkent az első háromnegyed évben az előző év azonos időszakához képest, a kedvezőtlen kereslet és elsősorban az év első felében a szomszédos országok felé irányuló üzemanyag turizmus következtében.