Válság idején megkülönböztetett figyelmet kell szentelni az emberi jogoknak - hívja fel a figyelmet az Amnesty International főtitkára a Die Zeit-ben. Irene Kahn szerint tény, hogy a globalizált világban a pénzügyi rendszer összeomlása mindenkit magával ránt, de azok, akiknek az élete kerül veszélybe - vagyis a szegények -, magukra maradnak.

Az emberi jogi szervezet éves jelentéséhez kapcsolódó írás szerint már most látható, hogy csak a válság következtében 200 ezer öt éven aluli gyerek hal meg, és milliók süllyednek teljes szegénységbe  ez utóbbiak számát a Világbank csak az idei évre 53 millióra becsüli. További milliárdok létfeltételei kerülhetnek veszélybe, ha kevesebb és drágább lesz az élelmiszer, ha elvesztik a munkájukat, nem lesz többé pénzük elfogadható lakásra, gyerekeik pedig tanulás helyett koldulni kényszerülnek. Ha pedig fokozódik a rasszizmus és az idegengyűlölet, ezt ugyanők fogják a leginkább megérezni.

A Die Zeitban közölt írás megjegyzi, a szegényeknek alig van esélyük arra, hogy védekezzenek az erőszak ellen és felhívják a figyelmet súlyos kirekesztettségükre. Hiába egyenrangú állampolgárokugyanis, ha jogaiknak képtelenek érvényt szerezni.

Az ENSZ becslése szerint négymilliárd ember él a Földön, aki nem képes igénybe venni az igazságszolgáltatást. Márpedig az önkény és a diszkrimináció bebetonozza a szegénységet. Az Amnesty International főtitkára a fejlett országoktól várja, hogy szerezzenek érvényt a nemzetközi emberi jogi követelményeknek, túl a gazdasági intézkedéseken. Mint írja, a G20 országainak keresztül kellene vinniük, hogy például az afrikai országoknak nyújtott segélyek esetében ezekből az összegekből ténylegesen a szegények sorsa forduljon jobbra, felhasználásukba pedig beleszólásuk lehessen. A védteleneken ugyanis alig segít a gazdaság fellendülése, ha nem tartják tiszteletben az emberi jogaikat.

forrás: globusz.net

Élelmiszersegélyre váró asszony Kelet-Kongóban Fotó