A vasárnapi berlini találkozó előtt a vezető német lapok azt írták, hogy alakul a német-francia kompromisszum: a Merkel-kormány belemegy abba, hogy az uniós mentőalapot (EFSF) felhasználják a bankok feltőkésítésére, cserébe Párizs hajlandó elfogadni, hogy Görögország adósságát alaposan átütemezik. A két vezető ezt nem erősítette meg, de a közös felelősség szellemében beszélt, és értésre adta, hogy e három kérdésről tárgyaltak délután, s nyilván ez volt a késő esti munkavacsora témája is. Kormányhivatalnokok cáfolták az értesüléseket: Berlin szerint a bankokat a piacok bevonásával, vagy az egyes államok beavatkozása révén kell megtámogatni. Az EFSF csak a legvégső megoldás lehet.

Németország és Franciaország vezetői a pénzügyi válság kirobbanása óta több konkrét ötlettel álltak elő az euróövezeti együttműködés erősítésére, s etekintetben mots további javaslatokra készülnek. Erre célozhatott a héten Brüsszelben Angela Merkel is, amikor az uniós alapszerződés átfogó módosításának eshetőségéről beszélt.

A görög adósságválság árnyékában Nicolas Sarkozy igyekezett ellenállni a kísértésnek, hogy a legjobb ötlet mégiscsak a görög csőd bejelentése lenne, tette ezt a francia bankok kényes helyzete miatt. Ugyancsak vasárnap jelentette be a francia, a belga és a luxembourgi kormány, hogy támogatja a görög állampapírokból jól bevásárolt Dexia bank átalakítását.

A növekvő feszültségre jellemző, hogy John Major volt konzervatív brit kormányfő úgy nyilatkozott: az euróövezeti válságra a legjobb megoldás a bankok feltőkésítése és a görög csőd beismerése lenne. Robert Zoellick, a Világbank elnöke pedig azt nyilatkozta a Wirtschaftswoche magazinnak, hogy  Európának semmiféle víziója sincs, hogyan kéne megoldani a krízist, s különösen Németországnak kellene vezető erőből többet felmutatnia.